Úgy véli, sikere őt igazolta, és nem tud nem hálával gondolni azokra, akik versenyszellemre oktatták, és felkészítették a kitartásra. Egy érzelmi áthangolódás esete bontakozik ki abból, amit mesél. Ezt okadatolja, amit a múltkori lapátos történet folytatásaként beszél el arról, hogy a finnek egy olyan társadalomban élnek, mely a mienknél jobban tiszteli az egyenlőséget.

Úrhatnámság. A mienk

A lapátról eszébe jut, hogy a mérnök―munkás viszony jellemzésére is alkalmas története fűződik hozzá.

— Nincs akkora távolság a főnök és beosztott között, pláne szakadék, mint nálunk. Én, mikor egy alkalommal megláttam egy mérnököt lapátolni, odaszaladtam, és kivettem a kezéből. Valami csövet akart megnézni, hogy ott van-e a vége. Kivettem a kezéből, és ő csodálkozva nézte. Aztán nevette. Ilyet ott nem csinálnak. Ha valamit el kell végezni, azt elvégzik maguk, nem szégyellik a munkát. Kijött egy jól öltözött hölgy egy szép kocsival, mondják, ő a laboráns. Kiszáll, felnyitja a csomagtartót, kiveszi a munkáscuccot, felhúz két zöld gumicsizmát, és elmegy próbát venni. Utána átöltözik, összegyűjti a próbákat, köszön és elhajt... Ott megszűnt a feudalizmus, nem úgy, mint nálunk, ahol az emberek gondolkodásmódjában is él a hűbéri rend ― összegezi Gál Vincze.

Az integráció iskolája

― A nagy gazdasági válság miatt szabadságoltak. Nem építettek le, nem kerültem az utcára, viszont időszakosan nem volt munka. Kaphattam volna munkanélküli-segélyt, ha kérem, de ezzel akkor még nem voltam tisztában. Eljárni sem jártam el sehova, csak munkába s haza, nem ismertem a világot, amelyben éltem. A szabadságot én arra használtam fel, hogy megismerjem a finn szociális rendszert. Tagja voltam egy szakszervezetnek, nagyobb a tagsági díja, mint a többinek, de megéri, segítenek. Jár a támogatás, nem kevesebb, mint a munkanélküli-segély, persze függ attól, ki mennyi ideig dolgozott korábban. Mindenekelőtt tanácsra volt szükségem, úgy éreztem, el vagyok veszve, lakás után kellett néznem. Addig a cég biztosított nekünk lakást, 70 négyzetméteres volt, szaunával, három szoba, mindenkinek külön egy. Többnyire finn munkatársakkal laktam, főleg északról jönnek dolgozni a tengerpartra. Betelefonáltam az irodára, s azt a választ kaptam, hogy ne várjam ölbe tett kézzel, hogy ők segítsenek, legyek aktív, különben feltesznek a repülőre, és hazaküldenek. Ugye, hozzá voltak szokva az afrikaiakhoz, azt hihették, én is olyan vagyok. Ez a legfontosabb: aktívnak kell lenni. Az intézmények segítenek rajtad, ha jogosult vagy, de neked kell utánajárnod. Beiratkoztam egy tanfolyamra.

― A nyelvet már bírta?

― Igen, már elég jól értettem, sőt, beszéltem is finnül. Mondtam, szorgalmas vagyok. Megvan a középfokú nyelvvizsgám, az eredmény szerint a tudásom a B1 és B2 fokozat közötti. Előbb beiratkoztam a nulla fokozatú tanfolyamra kezdőnek, vagy háromszor részt is vettem, de olyan messze volt, és olyan keveset tanultunk, hogy úgy döntöttem, saját erőből folytatom. Egy gyermek hogyan tanul beszélni a szüleitől, amikor más nyelvet nem ismer? Úgy, hogy érdekli. Sokan hitetlenkedve hallgatják, nehezen hiszik el, de nekem erről papírom van. Az A1 és A2 alapfokú ismereteket jelent, a C2 anyanyelvi szintet, nekem a B1-es fokozatom van meg, vizsgáztam, kemény teszt volt. Hogyan tanultam meg: főleg a televízióból, füzetbe vezettem a szavakat, sokat ismételtem...

,,Eladni" magunkat

Gál Vince tehát beiratkozott egy tanfolyamra, amit a munkát keresőknek indítottak.

— Arra tanítottak meg, hogy integrálódni kell a szociális rendszerbe, meg kell tanulni, hogyan működnek a szociális irodák. Van egy rendszer, abból bizonyos előnyökre lehet szert tenni. Én korábban is e-maileztem, de itt megtanítottak arra, hogyan kutassuk fel az építőcégeket az interneten. Milyen honlapokon. Mert pénz mindig van, válság idején is, csak átcsoportosítják. Latens állás mindig létezik, csak nem biztos, hogy a cég piacra dobja azt. Ha te vagy a gyorsabb, te szerezheted meg, személyesen fordulj hozzájuk e-mailen. A régi kapcsolatokat soha ne rúgd fel, azok fogódzókat jelentenek. A munkahelyeknek csak egyharmada van meghirdetve, a többit úgy kell felkutatni. Az életrajzom meg volt írva, a szakembernek megmutattam, belejavított, ezt ide, azt oda tedd. Igaz, én is tanítottam őt, bizonyos dolgokhoz ragaszkodtam, mert a szakmában arra volt kereslet, azt nem lehetett kihagyni. Utána élőben is elgyakoroltuk, amit egy állásinterjún tudni kellett. Ugye telefoninterjúval kezdődik. Én akkor már túl voltam két állásinterjún, az ajánlatokat nem fogadtam el, mert keveselltem a pénzt.

Alanyunkat hiába kérdeztük, összegekről nem hajlandó nyilatkozni, viszont egy tanácsot adhat: tízeurós óradíj alatt nem érdemes elszegődni. (Kiszámítható, hozzávetőlegesen 1700―1800 eurós alapbért jelent havonta, melyhez pótlékok adhatók.)

— Tanácsos minél több e-mailt küldeni, én postáztam 33-at, és jött rájuk három válasz. Úgy döntöttem, aki leggyorsabban válaszol, azt próbálom ki előbb. A távolságok? Az nem úgy működik, a munkahelyek olyan 50―100 kilométerekre vannak, a finnek rengeteget utaznak, lakhelyük általában távol van, ha szükséges, kivesznek egy munkahelyükhöz közeli albérletet. Az állam kedvezményt nyújt, az utazási költségek egy része visszaigényelhető az adóból.

— Az állásinterjú nem vicc, arra fel kell készülni, mert az üzletember fel van készülve, ő abból él. Aki felkészületlenül megy, ráfizet. Mindig kell legyen tartalékod, az életet üzleti szemmel kell nézni. Fájdalmas volt, amíg megtanultam, hogy kereskedőnek is kell lenni. A finnek nagyon ügyesen el tudják adni magukat, a vérükben van. Nekem első évben volt tíz euróm, később több. Erre még ráadhat a tulaj, attól függően, meg van-e szorulva, mit lát benned, hogyan tárgyalsz vele. De ha már állásinterjúra meghívtak, az már komolyan veendő. Második interjúm telefonon folyt, finnül. A főnököm különben svéd, ott svédek élnek. No de ezt kell megtanulnia a székelynek: tárgyalni.

Emberek között

Személyesebb húrokat pengetve, szabad időről, barátokról kérdezem Gál Vincét. A 43 éves férfi céltudatosan él, mélyen vallásos meggyőződésű, ismerem átlagon felüli önfegyelmét. Meséli, hogy szombatonként szabad, olyankor eljár egy uszodába, ott szaunázik és ebédel is. Különben az internetnek hála, naponta tartja a kapcsolatot családjával. A skype-on könnyű társalogni, a webkamera előtt ülve láthatja is, akivel beszél. Két elemista kisfia és felesége abból él, amit hazaküld, ez megszabja egész életvitelét, szigorú takarékosságra szorítja. Nem panaszkodik, és okkal, nem egy itthoni ismerősénél jobban élnek. Tulajdonképpen félre is tehetnek abból ítélve, amit még mesél magáról és jövőre vonatkozó elképzeléseiből. Tény, a finn életmódot, népet és társadalmat megejtően rokonszenvesnek találja.

— Humorérzékük nincs, egyszerűen gondolkoznak és szégyenlősek, de megbízhatóak. Zárkózottak, de aki megnyílik előtted, az elfogad. Olyan barátom, mint itthon, nincs, de nincs is szükségem rá. Kivinni a családot? Járt kinn a feleségem látogatóban. De nekem még három évem van addig, amíg megkaphatom az állampolgárságot. Lakást venni? Lehetne szerezni. Egy magyar munkatársam, Szabolcs már ki is fizette az előleget, a lakás 100 000 euróba kerül, negyedét törlesztette. A legfontosabb, hogy állandó munkahelyed legyen. Anélkül hitelkártyát sem kaphatsz. A svéd hatást mindenütt érezni, a szociális rendszerük is azt másolta le. Nagy a skandináv összetartás, azt mondják, egyesülni fognak a skandináv államok. Minden állam zászlajában ott a kereszt: az egy keresztény alapú társadalom. Amit ők ott a sziklákra felépítettek, az valami csodálatos. Igaz, én egyelőre csak az észteknél jártam. Néha utazgatok, nézelődök, de a pénzre ügyelni kell. A finnek is nagyon spórlósan élnek különben. Az emberek mind egyszerűen öltözködnek. Nem látszik senkin, ki micsoda. Olyan, mint te, viszont van a bankban 500 000 eurója. Okos ember nem mutatja. Vagy a közbiztonság: példás. Egy finn barátom autójának valaki nekikoccant egy benzinkútnál, és elhajtott. Hívásra rögtön kijött a rendőrjárőr, a szökevény kocsit azonosították, perceken belül elkapták az országúton. Hihetetlenül gyorsak.

*

Hogy marasztalnák a vendégmunkásokat, letelepedésre biztatnák, azt nem állíthatja. A kínálat akkora, hogy válogathatnak köztük. A tartós letelepedés csak az egyén döntése lehet, az iszlám vallásúaknak, legutóbb például a szomáliai menekülteknek komoly beilleszkedési nehézségeik vannak, úgy hallotta, segélyeiket csökkentették, a bulgáriai és romániai romáktól pedig megvonták a támogatásokat. Nem tudja, miként alakul a sorsa, hálás azonban egy felszabadító élményért, melyben finn földön része volt: nagyobb a becsülete ott az emberi méltóságnak, nem érzi azt, hogy lehúzná környezete, úgy véli, ott haladni könnyebb lenne, mint másutt. Hozzáteszi: mint például itthon, sajnos.