Ez volt a kicsengése annak az összejövetelnek, melyen Kovászna és Hargita megyei kürtőskalács-készítők a terméknévvédelem megszerzésének lehetőségéről tárgyaltak.
A találkozót a brassói székhelyű Román Hagyományos és Természetes Termékek Országos Hivatalának igazgatója, Lucia Romanescu kezdeményezte. Mint elmondta, már régebb gondoltak a kürtőskalács név levédésére, s most a Székelyföldi termék márkanevet levédető egyesület és annak vezetője, Gazda Zoltán segítségével sikerült összehozni a találkozót.
Lucia Romanescu elmondta, az uniós törvénykezés lehetőséget ad a terméknév védelmére, így azt továbbá csak meghatározott földrajzi-történelmi térség termelői használhatják.
,,A levédett termék identitást ad egy régiónak. Megkülönböztető jelzést használhatnak a terméken, ami egész Európában a kürtős eredetiségét bizonyítja, és a minőségre is garanciát jelent, tehát serkenti a piacot" — mondta az igazgatónő.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a kürtős piacát az idegen vidékeken tevékenykedő körtőssütők rontják kétes minőségű termékeikkel.
Fazakas Gergely csíkszeredai termelő hangsúlyozta: ,,Fogjunk össze, más ne vegye el előlünk a kalácsot, itt nem a hargitaiak és kovásznaiak között van a konkurencia, hanem a ploieşti-i, bukaresti kürtőskalácsosokkal." Véleményét osztotta a szintén csíki Nagy János: ,,Nem az a lényeg, ki védi le a nevet, hanem hogy ki tudjuk szorítani az idegen vidéki termelőket." Dézsi Ferenc, az Oltisz cég tulajdonosa így nyilatkozott: ,,A cigányok kezére jutott a kürtős."
Ahhoz, hogy a névvédelem megszerzéséhez szükséges dokumentációt össze lehessen állítani, jogi személyiséggel rendelkező kezdeményező csoportot kell alakítani. Hargita megyében a hagyományos termékeket előállító termelők már létrehozták egyesületüket, melynek tagja Hargita Megye Tanácsa is 10 000 lejes önrésszel. A tagok a belépéshez száz lejt és további százlejes évi tagsági díjat fizetnek. Felmerült, hogy az egyesület alapszabályzatán lehetne változtatni úgy, hogy az egész Székelyföldről befogadhassa a hagyományos termékek gyártóit, így a névvédelmet is megszerezhetné — nemcsak a kürtőskalács, hanem például a pityókás házikenyér esetében is.
Soknak találta a százlejes évi tagdíjat dr. Ráduly István, Uzon polgármestere. ,,Mi havi hétlejes közterület-foglalási díjat kértünk, és ebből is cirkusz lett" — mondta. Ezt követően, ha forró nem is, de melegebb lett a levegő a teremben: nézeteltérés támadt a hargitai és a helyi termelők között. A befizetendő összegek, a kürtőskészítés technikája miatt emelték fel hangjukat. Csak kézzel vagy géppel is lehet dagasztani? — ilyen és ehhez hasonló kérdésekbe bonyolódtak.
Miután mindenki kibeszélte magát, sikerült normális mederbe terelni a beszélgetést. Egyetértettek a névvédelem fontosságában, és a teendőket is vázolták.
A csíki termelők ma tárgyalnak a hargitai elöljárókkal, felvetik az egyesület átépítésének gondolatát. Gazda Zoltán a Kovászna Megyei Tanács vezetőségével tárgyal az egyesületbe való belépésről, Ráduly István pedig azon igyekszik, hogy a kezdeményezésről minél többen hírt kapjanak.
