Pár hete, az utca újraaszfaltozása után terelték ide a kamionforgalmat, és a baj talán az, hogy az út alapjait nem erősítették meg eléggé, így a nehéz járművektől repedezik még az új épület fala is, pedig azt jól megalapozták. A kisebb fokú földrengésnek is beillő, állandó mozgást aligha fogják bírni a házak, és kérdéses, hogy a januártól kötelező lakásbiztosítás kárpótol-e a keletkezett károkért, mert lesz belőlük bőven. No és mi lesz a lakókkal, akik eddig nem voltak kitéve e néha elviselhetetlen zajoknak? Az útépítés és a forgalomelterelés szakemberei vajon gondoltak-e arra, hogy ez az út az egykor enyhén mocsaras, laza szerkezetű talajon fekszik?
T. M., Sepsiszentgyörgy. Vajon nem látják a város hivatalos szervei, mi történik naponta az utcákon? Reggel, délben, éjszaka rohangálnak mindenütt a szekerek, ütik-verik a sokszor alultáplált, fájós lábú lovakat is. Gazdáik nem vigyáznak arra, hogy kárt ne tegyenek az autókban, mert tudják, hogy úgyse kötelezi őket senki a kártérítésre, vagy netalán bírságok megfizetésére, ha nincs miből... Vajon a hivatalos személyek a testi épségüket vagy a drága kiskocsijukat nem féltik, mert mi igen, és elvárjuk, hogy védjenek meg nehezen szerzett javainkkal együtt. Döbbenten és tehetetlenül néztem végig a minap, ahogy egy félig agyonvert, ijedt állat végigrohant a Grigore Bălan úton, és a maga után húzott szekérről hullott a használt bútor, két autót is megrongálva ― a gazda pedig szóra sem méltatta tulajdonosaikat. Ha nem állsz serényen félre az ilyenek elől, hiába van elsőbbséged a szabályok szerint, viheted a műhelybe a pénzed, amit nem tudsz senkin behajtani... Tisztelettel kérem a hatóságokat a rendteremtésre, és egyúttal megkövetem azokat a városlakókat, akik szekérrel járnak a földjeiket megművelni, mert tapasztalatom szerint nem ők zavarják a forgalmat.
G. P., Sepsibükszád. Felháborított, ahogy a falunapokról megjelent tudósításában a Székely Hírmondó szóvá tette, hogy a lovasverseny győztesei ,,ételjegyet" (!) is kaptak. Biztosan éhes volt az újságíró ― talán nem ízlett a pacalpörkölt ―, és sajnálta, hogy nem tud nyeregbe pattanni. Sokak számára lovasaink tették felejthetetlenné e napot, és lehet, hogy a jövőben ez az éhenkórász csapat valahol az erdőben, közönség nélkül tölti a falunapokat... A gyengébbek kedvéért: a bükszádi lovasok nem az ételjegyért ültek nyeregbe, hanem mert ez a hobbijuk!