S ha volt és van ma is Kádárút, akkor van Kádárúti-hágó is. Legtöbben ezen a néven emlegetik. Nos, Ozsdola, a gróf Kun família ősi fészke stratégiai szempontból fontos helyen állt a történelmi időkben is, kikerülni nem lehetett. Szép is ez a „hágó előtti ér" madártávlatból. Meredeken szakadnak le a medencére a Háromszéki-havasok hegyei, s a Mária Magdolnára felszentelt templom messzire fehérlő tornya mint felkiáltójel jelzi: eddig tart a magyarlakta föld, túl már Dél-Moldva.

Levágták a Kántor-kanyart

Hilib felől valóságos munkatelepre érkezünk: erőgépek szélesítik a szomszédos megyébe tartó országutat. Minden gépen Bákó megyei rendszám. A munkások magabiztosan irányították a megélénkült forgalmat, látszott rajtuk, hogy szakosodott megacég munkacsoportja. ,,Focşani irányából már tavaly megkezdték a munkát, megközelítették Ozsdolát. Sárfalva felől, a kisinyovi műúttól, egy adjudi cég dolgozik — jegyeztük az információt. — Ezek is jól haladtak. Nemcsak megújult a régi út, egyenesedett is, levágták a Kántor-kanyart. Jobb lett volna, ha elterelő úttal kikerülték volna a falut!"

— Benne volt ez a tervben, de nem így történik? — kérdeztük Brânduş-Dendyuk Szilveszter polgármestert.

— Természetesen, jobb lett volna egy elterelő út, de erről most nincs szó. Lobbizunk majd érdekében, de jelenleg bizonyára anyagi akadályai vannak. Annyit azonban sikerült elérnünk, hogy azon a szakaszon, ahol a műút átvágja a falut, nem fognak lakásokat lebontani, mert az eredeti tervben szerepelt egy ilyen is. Szóbeli ígéretet kaptunk biztos forrásból arra is, hogy a műút melletti lakások bejárata előtt nem négy, hanem hat méter széles hidakat-leágazásokat fognak építeni. 1,8 km hosszú aszfaltút áll tervünkben a Nagyág falurészen, felújítjuk a Porondot is, gré­derezzük a martonosi, az erdei és mezei utakat is. Mivel a mi régiónk még nem része egy, a Natura-2000 típusú menedzselési tervnek, erdőipari utak átvételére nem pályázhattunk, országos hiba miatt hátrányos helyzetbe kerültünk. Pénzalapok hiányában nem tudtuk megkezdeni a Kézdimartonos felé tartó útszakasz modernizálását. Erre is, a Hilib felé vezető útra is elkészültek a dokumentációink, de mint látták, önerőből mégis megkezdtük a bekötőút feljavítását.

Nehéz beleszorítani a Hilibbel egy községet képező Ozsdola minden gondját egy videoklipnyi riportba. Fontos hír, hogy készül a kivitelezési terv egy új orvosi rendelő számára, amelyre versenytárgyalást fognak hirdetni. Önerőből akarják újítani-bővíteni a tűzoltószertár épületét, garázsokat építeni az önkormányzat erőgépeinek.

Messze van-e Ozsdola Ghánától?

Hazaérkezett afrikai kutatóútjáról Kovács Alpár geológus. Egyike azon tehetséges háromszéki székelymagyar fiataloknak, akik ebben a válságos időszakban földtani felkészültségükkel alapozzák meg jövőjüket, és talán észre sem vesszük, hogy közöttünk több olyan fiatal, de szerény kutató él manapság is (többek között a megyeszékhelyen is), aki hírnevet szerez megyénknek.

— Rövid szabadságfélén vagyok — mondta Kovács Alpár. — Egy nagy ausztrál cégnek dolgozom, vas- és aranyérckutatással, térképezéssel foglalkozom, főleg Ghána és a Dél-afrikai Köztársaság területén. Furcsa szabadság, mert adataimat itthon feldolgozom, és elektronikus postán küldöm is vissza.

A község területén gyakorlatilag kiaknázatlan épületkő-tartalékok vannak. Az itt található paleogén-kárpáti homokkő igen könnyen alakítható, és alapja lehetne kőfaragó kisipari egység megteremtésének. Időnként a kézdivásárhelyi Nemere cég termeli ki az ozsdolai tőzeget, és nyujtódi lerakatából értékesíti. A tőzegtelep alatt kiváló minőségű és jó gyógyhatású tőzegiszap, szapropel húzódik meg, amelyet a kovásznai központi gyógykezelő a rendszerváltás előtti években sikerrel alkalmazott. A minőségelemzések és orvosi javallatok birtokunkban. Hinnünk kell, hogy lehetőség adódik arra, ezeket az ásványkincseket a régió, a települések hasznára lehessen fordítani. Mint láttuk, erre a célra van és lesz alkalmas szakemberünk.

Ozsdola baráti kapcsolatot ápol a franciaországi Tiercével. Közös pályázat alapjaiból a nyáron ozsdolai fiatalokból álló csapat indul országot-világot látni Nyugat-Európa felé, jövőben az ozsdolaiak látják őket vendégül. A polgármester mutatós és érdekes turisztikai információs központ tervezetét tette elénk. Célja a részletes turisztikai marketing Ozsdola és környéke általános érdeklődésre számot tartó objektumainak értékesítésére.

Kun Kocsárd unokái

A hős Kun Kocsárd nevét viselő iskola tanulói vidáman ricsajoznak az udvaron. Az intézet névadója a XVI. század elején élt. De ki is volt ő? ,,Az erdélyi sereg, vajda-ispánjukkal, Szapolyai Jánossal élükön, Szegednél hallotta hírét a mohácsi csatának, amiből elkéstek. A székelyek két királyjelölt: a magyar Szapolyai János és az osztrák Ferdinánd versengésében a nemzeti pártra állottak, pedig a szomszédos szászok igyekeztek őket Habsburg-pártra téríteni. János vajda hadában székelyek voltak az elöljárók. A trónra vezető utat a székesfehérvári királyválasztó gyűlésre (1526. november 10-én) a székelyek főkapitánya, a háromszéki ozsdolai Kun Kocsárd egyengette. Ez a hős és igaz hazafi királyának jó- és balsorsában mindig híve maradt. Szapolyai a székelyek hű szolgálatait különböző elismerésekkel jutalmazta. Egyebek között megerősítette Miklósvárszék 1459-ben nyert kiváltságait. A székely sereg érdemdús vezérét Kun Kocsárdot a meleg forrásvizéről nevezetes, Hunyad megyei Algyógy birtokával adományozta meg." És ha volt is neves papja-tanítója ennek a falunak, az Erdély történetében jeles család tagjának vitézsége pozitív példaként szolgálhat a tanulók előtt.

Harmadik esztendeje, hogy Kun Kocsárd iskolájában a tanulók közel 27 százaléka magyar anyanyelvű roma, és a helybeli magyar gyermekekkel együtt ülnek a padokban. Nemcsak ennyit, többet is jelent a cigány lakosság integrálása, ilyen szempontból azonban követhető az ozsdolai példa. Páll Mária tanítónő (képünk) vegyes osztályába kopogtattunk be, aki elmondta, hogy az alsó tagozaton minden osztályban egyenlő módon vannak roma gyerekek, és ez így folytatódik a felső tagozaton is. A román többségű Nagyág falurészen csak román—magyar óvoda működik, minden roma gyermek a központi iskola tanulója. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a kezdeti kedélyek lecsillapodtak, az integrált osztályok a maguk rendje és módja szerint működnek. Osztá­lyonként van egy-két olyan roma származású tanuló, aki a magyar gyerekekkel egy szinten tud haladni. Páll Mária osztályában a roma tanulók nagy százaléka tud jól írni, olvasni, ismeri a négy matematikai alapműveletet. A látogatásunk idején folyó énekversenyen épp két roma kislány vett részt.

Be csendes a Füveny utca

Olyannyira csendes volt, hogy ember nem akadt, akitől megkérdezzük, hol laknak Kovács Alpár geológus szülei és az ozsdolai római katolikus egyház gondnoka, Nika István (képünk). Kovács Géza volt polgármesterrel a közelmúlt ozsdolai gondjairól, a félbemaradt tervekről beszélgettünk, a szomszéd ház pázsitos-virágos udvarán a helyi egyház ősz hajú, újraválasztott gondnoka fogadott. Hosszasan mesélte a falu papjának érdemeit, aki évtizedeken keresztül, a legnehezebb időkben küzdött azért, hogy megmentse, bővítse a templomot, hogy környékét igazi emlékhellyé alakítsa, hogy ha nem is teljesen, de legalább részlegesen visszaszerezze az egyházi vagyont. Pista bátyánk kerek tíz esztendőt viselte ezt a tisztet, s mert 1927-ben írták be nevét a kereszteltek anyakönyvébe, el is telt az idő, de a plébános kérésére maradnia kellett a plébánia vezetésében. A legnehezebbjét — koránál fogva — már nem veheti vállára, az idős ember bölcsességével és tapasztalatával azonban segíti az egyháztanácsot. Feladatának tekinti a még vissza járó egyházi föld- és erdővagyon visszaszerzését. ,,Véglegesnek szeretnénk már látni — mondta — annak a közbirtokossági erdőrésznek a tulajdonjogát is, ami egyházunkat illeti meg."

Pál István erdő-közbirtokossági elnök elmondta, véglegesítették a közbirtokossági egyházi erdőrész tulajdonjogát, ami után 2010-ben már jutalékot is kapnak. A birtokossági tagok ebben az esztendőben hektáronként (ami Ozsdolán egy jogot is jelent) 150 lej értékben 1 köbméter fenyő gömbfa vagy 1,2 méter tűzifa közül választhatnak, később pénzbeli jutalékra is számíthatnak. A közbirtokossági erdőterületen áthaladó műútnak kisajátított erdős terület utáni pénzbeli jussot még nem kapták meg, holott a szomszédos Vrancea megyeieket már tavaly kielégítették. Ebbeli kérésükre Bukarest még nem méltóztatott válaszolni.

Pálék két évvel ezelőtt egy első világháborús katonatemetőt azonosítottak a jelenlegi megyehatár mentén, melyet emlékkereszttel megjelöltek és felszenteltek. Az emlékjelnél június 4-én újból koszorúz a birtokosság.