A Vadász utcai sportcsarnokot degeszre tömték a jelenlevők, a magukkal hozott hagyományos eszközök és kellékek, a fűszerszámok, az elmaradhatatlan nyakolajfélék eldorádója volt ez a Kárpát-medence egészére szóló rendezvény, de jelen volt a mesés szövegek mellett az illusztrált mese is: láttunk kolbászból font kerítést, sódarral támogatták, és egy vörösre festett disznófejen koronaként díszelgett a BOC felirat, fölötte rossz csillagzata: a beszédes 15 és 25 százalék. Volt, aki ezért háromszor is fordult, hogy nem vitték-e el. Mármint a kovásznaiakat.

A disznókőtségből alkotott installáció-paródia azt is jelzi, hogy a politikai szerepvállalóknak többet kell elviselniük, mint a közönséges halandóknak, számukra a közvélemény mindig kéznél tartja a perzseléshez szükséges szalmát, no meg a pernyét lepalló vesszőseprűt is.

A Hamarmise, kurta prédikáció, hosszú kolbász szabályát is betartották, kolbásszal hajigáltak a szalonnára, nem sokan gondoltak arra, hogy Több a nap, mint a kolbász. Folyt a kínálmáció, és tömegével voltak olyan csapatok, amelyeknek a néprajzosok is csillagos tízest adtak volna. Nem műanyag tálban, hanem tekenőkben gyúrták a kolbász alapanyagát, a végén ebbe helyezték el a kolbászkarikákat, volt, akinél a fűszertartók, a kolbásztartó rudak is eredetiek voltak. Meg lehettünk elégedve a formaruhákkal, ezek sokszor szellemes üzenetet hordozó felirataival és főleg a derűs arcok tömegével.