Ezt mondta nekünk Mun-tyán Gyula illyefalvi gazda. A mezőről jött éppen haza, s ezzel fogadott: ,,Megnéztem a vetéseket, de semmit nem lehet csinálni, csupa sár az egész határ. A legelő szempontjából ugyan jót tesz az eső, de jó volna már egy kis meleg a pityókának, kukoricának." Muntyán Gyula nyolc fejős és két üsző büszke gazdája. Szép állatok, látszik rajtuk, hogy a gazda nem csak a szemével eteti őket. A tejnek is jó volt még nemrég az ára, 1,1 lejt adott a felvásárló, amihez társult a 30 banis támogatás. Most viszont csak 90 banit adnak érte, szubvenció pedig nincs, ha nem alakít családi vállalkozást. Fiával együtt gazdálkodik, s mivel ki akarják használni a fiatal gazdáknak nyújtott pályázati lehetőséget, ráíratta az állatokat. Ami azzal járt, hogy az állatok után az ifjabb gazda nem kap támogatást, mert azok tavaly nem nála szerepeltek a jegyzékben. ,,Majd jövőre, ha addig nem változik semmi" — vonja le a következtetést, egyáltalán nem szomorúan.

,,Fogy a marha Illyefalván is. Ma vagy kétszáz tehén van a hazajáró csordában, ugyanennyi marha a Kerekavasi kinthálóban. De azok több mint fele üsző, nem ad tejet" — számol be a falu állományáról. A tejfelvásárlóval különösebb gondja nincs. Igaz, vigyáz arra, hogy egész évben közel azonos mennyiségű tejet adhasson le minden hónapban. Ezt a fedeztetések tervezésével és a tehenek átgondolt takarmányozásával éri el. Aki télen 20 litert ad le, s nyáron százat, nem egyformán kapja a pénzt, a nyári pluszért kevesebbet fizetnek — magyarázta. A marhatartás kilátásairól így vélekedik: ,,Nem akarnak segíteni, ez nekik nem fontos. Csökkentik a támogatásokat, semmi segítség. Ha ösztönzés lenne, visszaállnának az emberek a tehénre, így inkább lemondanak róla." A tejfeldolgozókról is van véleménye: ,,A tej árát nemigen növelik, pedig a termékek egyre drágulnak. Megértem, hogy nekik is vannak nehézségeik, de gondoljanak ránk is."

Tarol a külföldi áru

Valóban: hogyan áll a tejfeldolgozók szénája? Az illyefalvi Meotisnál a tavalyihoz képest feleannyi tejet dolgoznak fel. Csökkenteni kellett a felvásárolt tej mennyiségét, különben raktárra kellett volna tovább dolgozni. A raktáron felhalmozódott árut pedig minimális áron lehet értékesíteni — ez derült ki a Bakó Zoltán cégtulajdonossal folytatott beszélgetésünkből. Tavaly ősszel szembesültek a helyzettel: ha folytatják a raktárra termelést, nagy baj lehet belőle. Addig húzták a dolgot, s habár számításaik szerint már tavaly tavasszal kellett volna csökkenteni a felvásárlást, egyetlen tejtermelőjüktől sem akartak megválni, hiszen régi partnereik, szinte tizenöt éve dolgoznak velük. Végül azonban nem volt kiút, meg kellett válniuk a gazdaegyesülettől és a LAM-farmtól. Az egyesületi tagok közül akad, aki most magánszemélyként adja le a tejet. Amikor a gazdasági válságról kérdezem, Bakó így fogalmaz: ,,Ne beszéljünk válságról. Mondjuk egyszerűen: pénztelenség." A pénztelenség, válság mellett — nevezze ki ahogy akarja — más gondok is adódnak. Elözönlötték a román piacot a külföldről behozott tejtermékek, amelyeket nagyon alacsony áron kínálnak. A hazai termelők között is van, aki kiszámíthatatlan, minimális termelési áron vagy az alatt kínálja a portékát. ,,Döbbenet, milyen áron adják" — mondja a cégtulajdonos.

Tejet adsz, sajtot kapsz

Ennek ellenére nem csüggednek. Bővítik a termékskálát, vajkrémet, szendvicskrémet állítanak elő. Fagylaltjukat korábban lohn-rendszerben gyártották, de most már a saját piacot is kezdik kialakítani. Brassó jó kilátásnak tűnik, ott több saját üzletet is szeretnének nyitni. Sepsiszentgyörgyön is, azt amolyan próbaüzemnek szánják, ahol felmérik, milyen termékre van inkább fogyasztói igény. Ezekben az üzletekben ömlesztett termékek lesznek kaphatók, a vásárló saját edényében viheti majd haza a savanyú vagy édes tejet. Ez az árban mutatkozik, nem kell göngyöleganyagra, csomagolásra költeniük.

És van egy mindennél eredetibb ötletük: a ,,cserekereskedelem". Átveszik a tejet a gazdáktól, feldolgozzák, és sajtot, túrót adnak vissza, a feldolgozási szolgáltatásért pedig ,,vámot" vesznek, akár a malomban. A gazdának nem romlik meg a teje, nem kell a malacoknak adnia. A túró eláll, akár el is adható. A tejgyár szintén nyer egy keveset az üzleten. Erre mondják: a káposzta is megmarad, a kecske is jóllakik.