Annál is inkább felvillanyozott Sebestyén Mihálynak a Háromszék május 10-i számában egy sepsiszentgyörgyi repülésről megjelent közleménye, mivel jegyzeteim között nem találtam ennek nyomát.
Nosza, böngészésre újonnan kezembe vettem a Székely Nép 1913-as évfolyamának megfelelő számait, s valóban, a július 1-jei 72. számban rátaláltam a július 6-ra hirdetett repülőnap beharangozására, melyet aztán a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt előbb 20-ára, majd 27-ére halasztottak. Közben közölték, hogy Kasulakov Vladimir távolsági repülése Brassóból Sepsiszentgyörgyre lesz, s városunk lakosai máris készülnek, ,,hogy magaslatról megszemléljék a muszka vászonmadarat". Sajnos, 27-én a délelőtti órákban Szentgyörgyön jégeső és óriási vihar vonult át, s így a repülés elmaradására következtethetünk, s többé arról sem szól napilapunk, hogy vajon Brassóban felszállt-e a neves orosz pilóta.
Jelen írásom célja nem is annyira az elmaradt esemény okainak felelevenítése, mint inkább a Feketehalomban született Albert Ziegler repülőkonstruktőr egy évvel későbbi, 1914. június 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója. Azt a tényt, hogy Kasulakov 1913. július 27-én mégsem indult el gépével Sepsiszentgyörgyre, bizonyítja, hogy a Székely Nép 1914. évi 60. számában azzal a megjegyzéssel ajánlja be Ziegler repülését, hogy ,,eddig vármegyénk területén soha nem volt repülőverseny, sőt, a lakosság közelről sem láthatott még repülőgépet".
Ziegler Albert (1888, Feketehalom — 1946, Halle) előbb Svájcban, majd Berlinben tanulta a repülőépítés elveit (gyermekkorában több alkalommal ereszkedett le két esernyőből eszkábált szerkentyűjével Feketehalom háztetőiről). 1912-ben a Siemens cégnél elkészítette első monoplánját, majd szülőföldje lakosainak 15 000 koronás adakozásából egy 120 lóerős Mercedes motor beszerelésével konstruálta meg repülőjét, mellyel 1913-ban Feketehalomban 3000 méter magasságba emelkedett. Összes repülésének száma 90, melyből Erdély területén 35-öt hajtott végre.
Visszatérve a sepsiszentgyörgyi repülőnapra, jegyezzük meg, hogy Ziegler bemutatóját június 11-én (Úrnapjára) szerette volna megtartani saját tervezésű, Segesváron épített monoplánjával, mellyel pünkösdkor Brassóban ötször szállt fel utasokkal 1500 méteres magasságig. A mai Szemerja negyedi platón, Nagy Ferenc birtokos telkén szerette volna bemutatni a repülést, ahová Brassóból gépével tizenkét perc alatt érkezett volna meg. Személyenként 50 koronáért utas szállítását is kínálta. A kedvezőtlen időjárás és a rossz körülmények miatt (esőzés, felázott talaj) előbb 14-ére, majd egy sajnálatos félretájékoztatás miatt (Szentgyörgyön ismét esik az eső) 21-ére halasztották. Ziegler bejelenti, hogy az utolsó halasztás a következő vasárnap (július 28.), s azon sejtelmének is hangot ad, hogy netán ,,a szentgyörgyiek azt hiszik, nem tudok repülni, meg akarom mutatni, hogy tudok".
A Székely Nép a következő napokban a szarajevói merényletről adva elsősorban hírt, július 2-i számában csak szűkszavúan közli, hogy Ziegler vasárnap megtartotta repülőversenyét. Délelőtt érkezett, s a város fölött átrepülve szállott le az Őrkő alján, kétszer szállt fel, majd Feketehalom felé távozott.
