Meg akarják ölni a gyermekeinket?

2010. május 28., péntek, Nyílttér

Egyéves unokámnak nem tudják beadni a soron következő oltást, mert nincs. Többféle oltást kellene kapnia, az egyiket az orvos beadta, a másikra tíznapi türelmet kért, hátha addig kiutalnak rá pénzt, és beszerzik.

Azt is elmondta, hogy ha kifutunk a határidőből, az eddigiek is kárba vesznek — ezeket az oltásokat bizonyos ritmus szerint kell elvégezni, így hatékonyak —, de nem érdemes a gyermek egészségét kockáztatni, vegyük meg az anyagot a gyógyszertárban.

Elmentem a patikába — csak egy helyen lehet kapni —, 180 lej az oltás. Vajon mi lehet benne? A legtöbb családnak ez megfizethetetlen, nekünk is el kell adnunk valamit, hogy kihozzuk az árát, mert a fizetésből, nyugdíjból ennyit nem tudunk elvenni. Egy unokát már elveszítettünk, természetes, hogy vállaljuk ezt a terhet, de mit csinálnak azok, akiknek nincs, amit pénzzé tenniük? És mit csinálnak azok, akik ezért a helyzetért felelősek? Megértettem, hogy minket, öregeket nem akarnak életben tartani, nem telik nyugdíjakra, orvosi ellátásra, de hát a gyermekeket is meg akarják ölni?

Elmentem a közegészségügyi felügyelőségre érdeklődni, ott is azt mondták, hogy nincs oltás, bezárták a Cantacuzino Intézetet, de mi vegyük meg a szérumot, ne játsszunk a betegségekkel ilyen nehéz időkben. Közben nekem a szemem is káprázott: az épületet teljesen felújították, csillog-villog, csupa csempe, márvány, emelet is van, és egymás mellett négy igazgatói iroda. Értem én, hogy kell minden pártnak egy embere oda, de ez azért sok. Az egészségbiztosítónak is egy irodája volt kezdetben, most két emeletet foglal el a tervezőintézetben, és minden szobában öten ülnek. És akkor azt mondják, hogy nincs pénz. Könnyű mondani, hogy vegyük meg az oltást! Az sincs, akihez fordulni, sem a hivatalnokoknak, sem az RMDSZ-nek nem számít, ha felfordulunk, valósággal csúfolódnak velünk. Afrikában többet kapnak a gyermekek, mint itt! Oltás még a Ceauşescu-időkben is volt, ingyen és kötelező módon, sőt, a szűrővizsgálatokat is komolyan vették, jöttek a falvakra busszal. Most meg küldőpapírt sem adnak! Jó lenne tudni, hogy mindez miért van így, és azt is, hogy miért nem lehet oltást rendelni külföldről, ha már a saját gyárunk nem működik?

Kádár Imre, Gidófalva

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 509
szavazógép
2010-05-28: Nyílttér - :

Adják vissza, amit elloptak! (Mai levelünk)

Egyre mélyül a gazdasági válság, napról napra szegényedik a nép, és hogy az országot kivezessék a kátyúból, szegénységből, csak a közönséges halandókat, nyugdíjast, munkást sújtják olyan valamiért, amihez semmi köze nincs.
2010-05-28: Nyílttér - :

Az érdemfokozatért a vizsgán kell harcolni (Visszajelzés)

Tisztelt Mircea Călin Buhlea! Érdeklődéssel olvastam a Háromszékben május 21-én A tanügy régi rákfenéi legyőzhetetlenek címmel megjelent cikkét, de bizonyos pontosításokat szeretnék közölni a fokozati vizsgákkal kapcsolatban: