Azt is elmondta, hogy ha kifutunk a határidőből, az eddigiek is kárba vesznek — ezeket az oltásokat bizonyos ritmus szerint kell elvégezni, így hatékonyak —, de nem érdemes a gyermek egészségét kockáztatni, vegyük meg az anyagot a gyógyszertárban.

Elmentem a patikába — csak egy helyen lehet kapni —, 180 lej az oltás. Vajon mi lehet benne? A legtöbb családnak ez megfizethetetlen, nekünk is el kell adnunk valamit, hogy kihozzuk az árát, mert a fizetésből, nyugdíjból ennyit nem tudunk elvenni. Egy unokát már elveszítettünk, természetes, hogy vállaljuk ezt a terhet, de mit csinálnak azok, akiknek nincs, amit pénzzé tenniük? És mit csinálnak azok, akik ezért a helyzetért felelősek? Megértettem, hogy minket, öregeket nem akarnak életben tartani, nem telik nyugdíjakra, orvosi ellátásra, de hát a gyermekeket is meg akarják ölni?

Elmentem a közegészségügyi felügyelőségre érdeklődni, ott is azt mondták, hogy nincs oltás, bezárták a Cantacuzino Intézetet, de mi vegyük meg a szérumot, ne játsszunk a betegségekkel ilyen nehéz időkben. Közben nekem a szemem is káprázott: az épületet teljesen felújították, csillog-villog, csupa csempe, márvány, emelet is van, és egymás mellett négy igazgatói iroda. Értem én, hogy kell minden pártnak egy embere oda, de ez azért sok. Az egészségbiztosítónak is egy irodája volt kezdetben, most két emeletet foglal el a tervezőintézetben, és minden szobában öten ülnek. És akkor azt mondják, hogy nincs pénz. Könnyű mondani, hogy vegyük meg az oltást! Az sincs, akihez fordulni, sem a hivatalnokoknak, sem az RMDSZ-nek nem számít, ha felfordulunk, valósággal csúfolódnak velünk. Afrikában többet kapnak a gyermekek, mint itt! Oltás még a Ceauşescu-időkben is volt, ingyen és kötelező módon, sőt, a szűrővizsgálatokat is komolyan vették, jöttek a falvakra busszal. Most meg küldőpapírt sem adnak! Jó lenne tudni, hogy mindez miért van így, és azt is, hogy miért nem lehet oltást rendelni külföldről, ha már a saját gyárunk nem működik?

Kádár Imre, Gidófalva