A nyugdíjjal kapcsolatosan szeretném megkérdezni az illetékeseket, hogy mi történt a pénzemmel, pénzünkkel, amit harminc-negyven-ötven év alatt befizettünk az állampénztárba, és még kamatozott is, tehát a kalóznak nincs joga hozzányúlni? Ha mégis ezt akarja, ott vannak azok, akik semmivel nem járultak a nyugdíjalaphoz, fölösön éltek, és most sokezres nyugdíjjal rendelkeznek jogtalanul...

Avagy a biológiai felépítése nem egyforma mindenkinek?

Persze, senki sem említi a nagyjaink közül, hogy hol a megoldás, pedig nagyon egyszerű: a tolvajoktól visszavenni mindazt, amit elloptak a húsz év folyamán, amiből egyik napról a másikra milliárdosak lettek — a mi javainkból, mert mi dolgoztunk mindazért, amit elloptak, tönkretettek, akik most nyögdíjasok vagyunk.

Ugyanakkor senki sem említi a tiszta valóságot, hogy tulajdonképpen miért is adósodnak el az országok sorozatban. Nem akarják a néptömegek tudtára hozni a rákfenét, ami a globalizációval van összekapcsolva, FMI, Világbank, EU, NATO idézi elő, hogy minden ország a kamatkapitalizmus adósa legyen. Gondoljunk csak vissza a francia forradalomra, a bolsevikokra, az első világháborúra, kik pénzelték ezeket a hatalmas tömegmegmozdulásokat? Vagy talán valaki azt hiszi, Leninnek vagy Trockijnak volt pénze, hogy finanszírozza a bolsevik forradalmat? És kik robbantották ki, azaz kik idézték elő az 1929-es nagy gazdasági válságot? Mindez azok műve volt, és a mostani válság is szintén az övék, akik világuralomra törnek.

Nem akarok kitérni részletekre vagy nevekre, de nálunk is ez honosodott meg 1989 után. Mindenki nagyon jól tudja, hogy Romániának nem volt adóssága abban az időben, és ennek véget kellett vetni, és véget is vetettek, a megfelelő beavatottak megvoltak, és meg is valósították a nagy tervet.

Kell nekünk NATO, EU, Angola, Irak, Afganisztán, másképp nem is tudtuk volna elkölteni a kevés pénzünket?! Most pedig nyomorogjanak mindazok, akik egy-két kiló lisztért, cukorért a gazemberekre adták a voksukat...

Barthi Ferenc, Zabola