Meghatározatlan időre függesztették fel tevékenységüket a tanárok — ennek ellenére a tanügyminiszter szerint tegnap zavartalanul zajlott az érettségi — és a helyi közigazgatásban dolgozók, az egészségügyi alkalmazottak és több más állami ágazatban tevékenykedők egynapos munkabeszüntetéssel fejezték ki szolidaritásukat a sztrájkolók iránt. A megszorító intézkedéseket tartalmazó két törvénytervezetet vasárnap este fogadta el a kormány, azokat tegnap juttatták el a parlamenthez. A testület házbizottságai ma döntenek arról, hogy a kabinet mikor vállalhat felelősséget a jogszabályokért, ettől függ, mikor lépnek érvénybe a megszorítások.
Késhetnek a megszorítások
Miután vasárnap késő esti, rendkívüli ülésén a kormány elfogadta a fizetések 25 százalékos és a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését szabályozó törvényeket — az egyik a költségvetési kiadások visszaszorításáról rendelkezik, a másik a nyugdíjak újraszámításáról —, a labda a parlament térfelére került. A törvényhozó testület házbizottságainak kell ugyanis dönteniük arról, hogy a jogszabályokért mikor vállalhat felelősséget a kormány a parlament előtt. Ezen múlik egyebek mellett, hogy mikor alkalmazzák a megszorításokat. Ezzel kapcsolatban pedig meglehetősen ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter vasárnap késő este még azt mondta, előreláthatólag június közepéig lépnek érvénybe a jogszabályok, és ez azt jelentené, hogy a csökkentéseket júliustól alkalmaznák. Emil Boc azonban csakhamar ellentmondott miniszterének: az újságíróknak nyilatkozva ugyanis leszögezte, a megszorítások június elsejétől érvénybe lépnek. Igaz, a kormányfő nem fejtette ki, miként képzeli ezt el, arra a kérdésre, hogy lehet-e visszamenőleg alkalmazni a jogszabályt, azt válaszolta, annak érvénybe lépésétől lehet csökkenteni a béreket. Sugallta, hogy a kormány még ma felelősséget vállalhat a törvényekért, jóllehet Roberta Anastase képviselőházi elnök korábban azt mondta, ez előreláthatólag jövő hétfőn történik meg.
Az ellenzék eszközei
A felelősségvállalás procedúrája szerint a jogszabályok ismertetését követően három nap áll az ellenzék rendelkezésére, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtson be. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt már bejelentette, hogy él ezzel a lehetőséggel, a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát a Nemzeti Liberális Párt is támogatja. A dokumentumról a benyújtást követő három napon belül kell szavaznia a parlament két házának, amennyiben ezt elfogadják — bár ennek meglehetősen kevés a valószínűsége —, a kormány megbukik. Elutasítás esetén azonban a megszorító intézkedések automatikusan elfogadottnak tekinthetők. Az ellenzék még ezután is késleltetheti a jogszabályok érvénybe lépését, hiszen a két tervezetet megtámadhatja az alkotmánybíróságon. A szociáldemokraták jelezték, hogy ezzel az eszközzel is élni akarnak.
Elszántak a tiltakozók
A parlament maradt a szakszervezetek utolsó reménye is: Valer Suciu, a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke például kifejtette, nem hiszi, hogy a kormány vagy az államfő valamilyen formában reagál a tiltakozó megmozdulásokra. Leszögezte: az általános sztrájk legalább addig tart, amíg a parlament megvitatja a bizalmatlansági indítványt. Felkérték ugyanakkor a honatyákat, ne szavazzák meg a kormány megszorító intézkedéseit. A tanügyi szakszervezetek által meghirdetett általános sztrájk szintén meghatározatlan időre szól, hasonló akcióra készülnek az egészségügyben dolgozók is. Tegnap egyébként a munkabeszüntetés mellett tüntetéseket is szerveztek: a nyugdíjasok a kormánypalota és a parlament épülete előtt tüntettek, jelképes temetést rendeztek Traian Băsescu államfő és Emil Boc miniszterelnök számára. Ugyancsak utcára vonultak a börtönök alkalmazottjai, a következő napokban pedig minden megyeszékhelyen felvonulásokat szerveznek a szakszervezeti szövetségek.
Nem tudja a jobb kéz...
A megszorítások fölöttébb szükséges voltát ecsetelve Mihai Şeitan munkaügyi miniszter tegnap közölte: ha idén nem csökkentik a fizetéseket és a nyugdíjakat, jövőre még nagyobb arányban, 30, 50, sőt, 70 százalékkal kellene visszafaragni azokat. Később a tárcavezető helyesbített, mint mondta, kiforgatták szavait. Ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el az állami vállalatok alkalmazottjainak bércsökkentéséről is. Előbb Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter közölte igen titokzatosan, hogy az állami tulajdonú vállalatok alkalmazottjait nem érinti a 25 százalékos bércsökkentés, de dolgoznak egy ezt célzó tervezeten, amiről többet nem mondhat el. Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető már több mindent elárult, mint mondta, még a vasárnapi kormányülésen megállapodtak abban, hogy szerdáig kidolgoznak egy jogszabályt, amelynek értelmében az állami vállalatok esetében is 25 százalékkal csökkentik a béreket.
(Farcádi)
