A trianoni békeszerződés napját, 1920. június 4-ét a Magyar Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.
Ezzel a törvénnyel a magyarság történelmének legtragikusabb pillanatát, éppen azt az évfordulót jelölte meg az összetartozás napjaként, amelyen a példátlanul igazságtalan trianoni döntés nyomán darabokra tépték azt a Magyarországot, amely a földrajzilag is egységes, Kárpátok és az Alpok-alja övezte térségben már ezer esztendeje keresztény államot alkotott. Hogyan lehet a ,,szétszakítás", a ,,feldarabolás" dátumát az ,,összetartozás" napjává átváltani?
Az ellentmondás látszólagos. A trianoni szétdarabolás és egyéb, a magyarságot ért történelmi traumák csodája, hogy a magyarság szétszaggattatása ellenére a nemzettudat szintjén a róla leválasztott nemzetrészekkel együtt magyarságát, nyelvét, hitét, kultúráját, egyetlen szókapcsolattal kifejezve: nemzeti mivoltát kilencven éven át megőrizte.
A magyar összetartozás tudata köztünk volt és bennünk élt, a nemzeti lét fő sodorvonalához tartozott. A mindenkori tiltások és félelmek ellenére Kis-Magyarország be van szórva Trianon-emlékművekkel és -emlékjelekkel. Terekre, utcákra, közszemlére is kiálló és a lélekben rejtőzködő emlékjelek sokasága látható vagy érzékelhető az elszakított területek magyarságának környezetében is. Sok emlékmű kerete adott: a Kárpátok koszorúzta történelmi Magyarország.
Kimondottan Háromszéki vonatkozású, hogy amíg a mai napon ezt a lapszámot olvassuk, a Hűség Városában a soproni Erdélyi Kör és a városvezetés Háromszékről származó andezit tömbből alkotott Trianon-emlékművet avat. Az Alpok alján került volna némi helyi kő. De össze- és együvé tartozásunk kisugárzása így erőteljesebb. Mint ahogyan Várpalotán az egykori Zichy-kastélyt elfoglaló Trianon Múzeum is ilyen, ahol a Székelyföld 1000 pillanata című, Váradi Péter Pál alkotta fotókiállítás is szálláshelyre lelt.
Vezetői révén, sajátos örökségének lélegeztető gépen tartása nyomán egyedül a magyar széttartozás pártja, az MSZP szavazott a Nemzeti Összetartozás Napja ellen. Sőt, szószólójuk stílusosan azt kifogásolta, hogy miért nincs törvénybe foglalva a trianoni határok sérthetetlensége?
Azért, mert ha a Trianon-palotában kilencven évvel ezelőtt kijelölt gránicokat ért utólagos határsértéseket orvosolnák, meg kellene szüntetni Kis-Magyarország összes szomszédállamát.
És ezt a Magyar Országgyűlés nem akarja.