Üres a korondi cserepesek standja a sepsiszentgyörgyi zöldségpiacon. Rossz jel, mert az adoma szerint, amikor Kolumbusz Kristóf Amerika felé tartott, a korondi szekeresek szembejöttek vele. Baj lehet, ha úgy érzik, most nem érdemes piacolni.
A bejáratnál évek óta a bevásárláshoz oly elengedhetetlen műanyag és rafiazacskókat kínáló férfiú is arra panaszkodik, nincs pénze a népnek, fele annyi sem fogy készletéből, mint korábban. Nem így a tisztítószereknél, náluk a forgalom nem csökkent, ami érthető, mosni, mosogatni nehéz időkben is kell. A Kocsoládé-féle húsboltban nem a forgalom csökkent, vásárlóik hűségesen visszatérnek, csak épp egy kilogramm helyett felet vagy még kevesebbet visznek, a Casalcónál azt mondják, eddig a kicsengetések tartották szinten a forgalmat, de érzik, most jön a feketeleves.
Az egyik gyümölcs- és zöldségstand gazdájával elegyedünk beszélgetésbe, az árakat nem emelték — mondja, érzik, tudják, kevés a pénz Sepsiszentgyörgyön, s most, a drasztikus megszorító intézkedések előtt szemmel láthatóan megijedtek az emberek, keveset vásárolnak, egy-két darab gyümölcsöt, néhány szem cseresznyét, barackot, körtét. Még legnagyobb keletje az almának van, igaz, árban az a leghozzáférhetőbb. A gyökérzöldségek, fűszernövények, paradicsom, paprika, padlizsán, friss tök vagy spenót sem annyira kelendő, mint tavaly, pedig az árán mit sem változtattak. Egy-két darabot visznek az emberek — mondja az őstermelő —, igaz, az ő vevőkörük a szerényebb keresetűek közül kerül ki, a tehetősebbek Brassóban vagy a nagyáruházakban szerzik be a mindennapit.
A Regátból epret, cseresznyét kínáló kiskereskedő is tele panasszal, feleannyi sem megy el, mint tavaly, pedig hibátlan, gyönyörű az áruja, s még csak nem is túl drága. Annyit kér, mint tavaly ilyenkor.
Hal is van a piac hátsó sarkában, pontyot és pisztrángot kínál a kereskedő, s elmondja, forgalma nem túl nagy, mióta kikerült az üzletből, elmaradtak azok a vásárlói, akik értékelték a választékot, s azt, hogy megpucolva került bevásárlóhálójukba a friss hal. Pedig évek során folyamatosan nőtt a forgalmuk, a székely is rájött az egészséges táplálkozás fontosságára. Most egyre kevesebb fogy.
Tele a piac cserepes, erkélyekre szánt virágokkal, kilyéni termelőjük nem panaszkodik: viszik a színes, szép növényeket — úgy látszik, sok baj közepette az emberek vágynak a szépre — állapítja meg.
