A harangszó nem csak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, hanem az Istennel való találkozásra is hív — fogalmazzák meg az erdélyi és magyarországi református és evangélikus egyház felhívásában.

A hit erejével elhordozni, de nem elfelejteni — a magyarság számára ez a feladat adatott a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján — áll a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent május 27-i, Komáromban tartott ülése után kiadott nyilatkozatban, mely így folytatódik:

,,Mi, magyar reformátusok sohasem mások ellen, hanem mindig önmagunkért és megmaradásunkért szólunk. Trianon igazságtalan, generációkon átívelő, nemzeteket, embereket, családokat megnyomorító békediktátum. Mind a mai napig feszültté teszi nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencében élő összes nemzet életét, egymáshoz való viszonyát is. Trianon Európa gyermeke, olyan történelmi örökség, amelyet közösen kell hordoznunk, Kárpát-medencei népeknek. Három generáció elmúltával meg kell tanulnunk úgy együtt élni történelmünk e megrázó valóságával, hogy az új európai rend alapjain állva a megosztottságot meghaladó és a határokon átívelő közös jövőt kell építenünk. (...) 2009. május 22-én a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki, erdélyi és partiumi részegyházak Debrecenben aláírták a Magyar Református Egyház Alkotmányát. Egységünk újbóli kimondása hálaadó ünnep, mely egyúttal felelősség is: úgy kell szolgálnunk az egységet, hogy az mintául lehessen az egész nemzet számára." (Szekeres)