Ha az eleinte csak kisebb kellemetlenségeknek látszó tünetek — orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, tüsszögést kiváltó szénanátha — tartósan fennállnak anélkül, hogy kezelnék, nagy eséllyel alakulhat ki asztma. A szénanáthához társuló asztmát gyakran nem ismerik fel idejében, pedig a korai diagnózis és megfelelő terápiaválasztás mellett a két betegség tünetei egyensúlyban tarthatók.
A megelőzést szolgáló gyógyszert rendszeresen szedni kell, be kell tartani az orvos utasításait, így elkerülhető a kórházba kerülés.
A kisgyermekes szülőknek tilos dohányozniuk, és lakásukban másoknak sem engedhetik meg a cigarettázást. A dohányfüst jelentősen növelheti az asztmás tünetek erősödésének veszélyét, a beteg állapotának romlását.
Az asztmás gyerekek kétharmada kinövi a betegséget, másoknál végigkíséri teljes gyerekkorukat. A tünetmentessé vált páciensek egy része valóban ,,meggyógyul", a többieknek azonban 30—40 éves életkoruk környékén ismét asztmás panaszaik lesznek. Az asztmás gyermekek számára az inhalálás az egyik leghatékonyabb kezelés, a spacerek, inhalációs eszközök hatékonyan javítanak az ötévesnél kisebb gyermekeken is.
Fontos a testedzés és az állóképesség. A szülőknek ugyanakkor meg kell tanulniuk az elsősegélyt, ismerniük a rohamoldót, a gyógyszereket. (MTI—i.)
