A Kovászna Megyei Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetsége (Asimcov) és a Háromszéki Panziók Egyesületének szervezésében tartották a bikfalvi Téglás Panzióban azt a partnertalálkozót és gasztronómiai rendezvényt, amelynek célja egy uniós projekt kidolgozása a magyar szürke valamikori hagyománya, a hizlalt ökrök hajtási útjának felelevenítése.
A szürke marha eredetéről három elmélet is létezik: vándorló őseink hozták, a népvándorlás egy későbbi hullámával vagy középkori import révén került ide, a helyi, középkori őstulok háziasításának eredménye. De bárhogy is került a Kárpát-medencébe, a szürke marha a XIV—XV. században gyorsan elterjedt, és hamarosan keresett exportcikk lett. A pusztáról és Erdélyből Nyugat-Európába hajtott címeres állatok világmárkának számítottak. A fajta alkalmas volt arra, hogy sok száz kilométeres lábon hajtás után is jó minőségben érkezzék meg a távoli vágóhidakra. Legfőbb piaca Bécsben volt, de eljutott a magyar marha Nürnbergbe, Strasbourgba és Velencébe is. Nürnbergben még szobrot is állítottak a magyar szürke tiszteletére.
Erdélyen két hajtóút vezetett át. Az egyik Gyergyóból indult, ahol a Csíki-medencéből és a Moldva felől hajtott állatokat gyűjtötték össze az örmény kereskedők, majd hajtották Kolozsvár és Nagyvárad irányába. A déli úton Arad felé a háromszéki, erdővidéki és barcasági állatokat hajtották tízezer számra. A hajtóút mentén termékek, népszokások, hagyományok, kultúrák cserélődtek-találkoztak, kézművesmesterségek születtek (szíjgyártó, nyerges, kötélverő, kerékgyártó, tímár, szűcs, szaru- és csontfaragó stb.). A jelenlegi, vidékünkön honos pirostarka fajta átalakító keresztezéssel jött létre, a helyi szürke marhákat szimentáli bikákkal fedeztették, ez a folyamat már az 1860-as években elkezdődött. 1913-ban először importáltak törzskönyves szimentáli teheneket és vemhes üszőket, egy évvel később Medgyesen megalakult az első, tejtermelést ellenőrző egyesület. Fokozatosan megkezdődött a hivatásos nemesítési munka és a még szélesebb körű keresztezés, aminek következtében az őshonos, tiszta fajtájú szürke marhák gyakorlatilag eltűntnek nyilváníthatóak.
Ma a szürkemarha-út a divatos nosztalgiautakhoz hasonlóan nemzetközi márkanevet jelenthet, amelynek kidolgozásán ausztriai, németországi és magyarországi Leader-térségek már több éve dolgoznak. Ehhez a kezdeményezéshez kívánnak csatlakozni Hargita és Kovászna megyei szervezetek, amelyek már 2010 februárjában együttműködési megállapodást írtak alá A magyar szürke útja projekt kidolgozása érdekében. Céljuk a külföldi partnerségi kapcsolatok kialakítása, megszerzett tapasztalataik megismerése és a terv közös továbbgondolása, egy Európán átnyúló turisztikai programkínálathoz való csatlakozás. Eddig Háromszékről együttműködési, partneri kapcsolatba belépett a Háromszéki Panziók Egyesülete, a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó Egységek Szövetsége, valamint Bölön, Málnás, Nagyajta és Barátos polgármesteri hivatala. A tervek szerint szeptember első hetében tartanak a terv kigondolói nemzetközi konferenciát német, osztrák, magyar, szlovák és hazai résztvevőkkel. Ezen döntenek majd egy régióközi, országhatárokon is átnyúló közös pályázat kidolgozásáról.
A hét végi találkozón a résztvevők meg is kóstolhatták a szürke marha húsát, a Téglás Panzió tulajdonosa és szakácsa ízes húslevessel, pörkölttel, gulyással, paprikással, húsos babgulyással vendégelte meg őket. Háromszéken — Árkoson és Székelytamásfalván — már előfordul néhány tiszta fajtájú, Magyarországról importált szürke marha, egyelőre csak kedvtelésből tartják.
