azaz a taláros testület kilenc bírája dönthet arról, hogy alkotmányellenesek-e vagy mégsem a kormány által tervezett szigorítások: a közalkalmazottak bérének 25, illetve a nyugdíjak 15 százalékos, drasztikus csökkentése.
Az alkotmánybíróság június 24-én ülésezik, de legkésőbb a hónap végéig meg kell hozniuk döntésüket, hiszen a megszorító intézkedések bevezetése a garanciája az újabb valutaalapi hitel lehívásának. Tudjuk, a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványa megbukott. Nyolc szavazaton múlt a kormány sorsa s a lakosság életszínvonalának brutális csökkenése. A két ellenzéki párton kívül a Legfelsőbb Igazságügyi és Semmítőszék is óvást nyújtott be, két beadványban is sérelmezve a jogsértéseket. De mivel érveltek a pártok, s mivel a bírák? A Szociáldemokrata Párt szerint a bérek és nyugdíjak csökkentése gyakorlatilag egy újabb adó. A közalkalmazottak adója a bérek 25 százalékos lefaragásával a 16 százalékos egységes adókulcs mellett 41 százalékra nő(!). Ez túllépi az adótörvénykönyvben megjelölt keretet, nem is beszélve arról, hogy a magánszektor dolgozóival összehasonlítva is hátrányos helyzetbe hozza őket. A liberálisok szerint a megszorító intézkedések ellentmondanak az Alkotmány 47., életszínvonallal kapcsolatos cikkelyének, amely kimondja: az államnak kötelező méltányos életszínvonalat biztosítania állampolgárai számára… De a magántulajdonnak minősíthető juttatások eltörlésével az állam megsérti az Alkotmány 44. cikkelyét is, hiszen itt kimondják, hogy a tulajdonosoktól függetlenül egyenlően kell garantálni és oltalmazni a magántulajdont. A cikkely 3. bekezdése rejti a probléma kulcsát. Idézzük: ,,Senkinek a tulajdona nem sajátítható ki, csak a törvény szerint megállapított valamely közhasznú ügy esetében, igazságos és előzetes kártérítéssel." Mindkét párt az Európai Emberjogi Bíróságra hivatkozik, amely kimondja, hogy a bérek és juttatások, a társadalombiztosításhoz és a szociális segélyhez való jog ,,magántulajdonnak" tekinthető. Korlátozásuk egyenlő a kisajátítással! A Legfőbb Igazságügyi és Semmítőszék cáfolhatatlan(nak tűnő) érvekkel a törvény jogfosztó jellegét bírálja, s a bírák függetlenségének megsértése ellen tiltakozik.
Lesz, amin töprengenie tehát a kilenc nyugtalan embernek. Most elválik, független-e a román alkotmánybíróság vagy perfid, önös, önző és embertelen politikai érdekek kiszolgálójává züllött… Ez esetben a két ellenzéki párt és a Legfelsőbb Igazságügyi és Semmítőszék valószínűleg az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul, amelynek döntése már most megjósolható. De amíg ez bekövetkezik, sokan kárvallottjai lehetnek a kegyetlen megszorításoknak, akár bele is halhatnak, de úgy tűnik, ez érdekli legkevésbé a szegény ország milliomos minisztereit.
