Orbán Viktor magyar kormányfő, a Fidesz elnöke azt javasolta a Fidesz—KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelölje, majd válassza meg államfőnek — jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, az MSZP korábban Balogh Andrást javasolta a tisztségre. Az LMP Sólyom Lászlót támogatná, a Jobbik pedig Morvai Krisztinát javasolná. Az Országgyűlés június 29-én dönt Magyarország következő államfőjéről. A képviselők minden valószínűség szerint két jelölt, Schmitt Pál és Balogh András közül választhatnak majd, az LMP és a Jobbik ugyanis nem rendelkezik a szükséges számú képviselővel a jelöltállításhoz. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának ajánlása szükséges.
Konzultált a kormányfő
Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár Jánosnak, a Fidesz, valamint Harrach Péternek, a KDNP képviselőcsoportja vezetőjének, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel. A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: a döntés előtt a jelölésről tárgyalt a Fidesz országos elnöksége — ahol a KDNP elnöke is részt vett —, majd Orbán Viktor megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, és konzultált a Fidesz—KDNP-frakciószövetség elnökségével is. A többi, szóba jött jelölt nevét Szijjártó Péter nem árulta el. Az indoklásról a szóvivő azt mondta: a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ám tiszteletre méltó hivatás, és Orbán Viktor úgy látja, Schmitt Pál ennek méltó módon fog és tud majd megfelelni.
Schmitt Pál örömmel fogadta el a felkérést a köztársasági elnöki tisztségre. A házelnök tegnap parlamenti dolgozószobája előtt nyilatkozott. Ma délután a Fidesz—KDNP-frakciószövetség előtt ismerteti az elnöki munkáról alkotott nézeteit, felkészülését, terveit.
A KDNP-nek tetszik
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője szerint Schmitt Pál alkalmas köztársasági elnöknek. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a köztársasági elnökkel szemben az a határozott elvárásuk, hogy a nemzet egységét képes legyen megjeleníteni, s az eddigi életútjának legyen olyan — akár politikán kívüli — teljesítménye, ami alkalmassá teszi e feladat ellátására. Harrach azt mondta: úgy érzi, ezeknek a szempontoknak és személyiségjegyeknek Schmitt Pál megfelel.
Az MSZP Orbánt bírálja
Az MSZP-frakció a hétfői ülésére hívja meg Schmitt Pált, a kormányfő államfőjelöltjét, hogy beszámoljon köztársasági elnöki terveiről. Mesterházy Attila elmondta: viszonozni szeretnék a Fidesz képviselőcsoportjának gesztusát. A szocialista frakcióvezető szerint nem volt meglepő a szerdai bejelentés, hiszen egy hónapja lehet tudni, hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök és Kövér László a házelnök. Komikusnak minősítette, hogy Orbán Viktor a bolgár tengerpartról küld egy levelet saját frakciójának arról, kit szeretne köztársasági elnöknek jelölni. A történtek azt a kérdést mindenképpen felvetik, hogy Schmitt Pál mennyire lesz képes ellenállni a pártpolitikai érdeknek és a miniszterelnök kéréseinek — vélekedett, hozzátéve: ez azért fontos, mert egy kétharmados többséggel rendelkező kormány esetén a nemzeti érdek és a demokrácia érvényesülésének a köztársasági elnök a fő garanciája, ő tud megálljt parancsolni bizonyos törekvéseknek.
Olimpiai bajnokból köztársasági elnök?
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált. 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, a párbajtőrcsapat tagjaként két olimpiai bajnoki címet is szerzett. 1965-től a szállodaiparban dolgozott, 1981-ben a Népstadion főigazgatójává nevezték ki. 1989 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1995-ben a NOB alelnökévé választották. Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek. 2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával versenybe szállt Budapest főpolgármesteri címéért. 2003-ban belépett a Fideszbe, a 2004-es EP-választáson pártja listavezetője, 2009-től az Európai Parlament egyik alelnöke volt. Május elején lemondott EP-mandátumáról, május 14-én az Országgyűlés elnökévé választották.
