Schmitt Pált javasolta államfőjelöltnek Orbán Viktor

2010. június 24., csütörtök, Világfigyelő

Orbán Viktor magyar kormányfő, a Fidesz elnöke azt javasolta a Fidesz—KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelölje, majd válassza meg államfőnek — jelentette be Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője.

Mint arról beszámoltunk, az MSZP korábban Balogh Andrást javasolta a tisztségre. Az LMP Sólyom Lászlót támogatná, a Jobbik pedig Morvai Krisztinát javasolná. Az Országgyűlés június 29-én dönt Magyarország következő államfőjéről. A képviselők minden valószínűség szerint két jelölt, Schmitt Pál és Balogh András közül választhatnak majd, az LMP és a Jobbik ugyanis nem rendelkezik a szükséges számú képviselővel a jelöltállí­táshoz. Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is jelöltté válhasson, az alkotmány alapján az Országgyűlés legalább ötven tagjának ajánlása szükséges.

Konzultált a kormányfő

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök a jelölésről szóló levelet eljuttatta Lázár Jánosnak, a Fidesz, valamint Harrach Péternek, a KDNP képviselőcsoportja vezetőjének, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel. A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: a döntés előtt a jelölésről tárgyalt a Fidesz országos elnöksége — ahol a KDNP elnöke is részt vett —, majd Orbán Viktor megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, és konzultált a Fidesz—KDNP-frakciószövetség elnökségével is. A többi, szóba jött jelölt nevét Szijjártó Péter nem árulta el. Az indoklásról a szóvivő azt mondta: a köztársaság első polgárának lenni súlyos, ám tiszteletre méltó hivatás, és Orbán Viktor úgy látja, Schmitt Pál ennek méltó módon fog és tud majd megfelelni.

Schmitt Pál örömmel fogadta el a felkérést a köztársasági elnöki tisztségre. A házelnök tegnap parlamenti dolgozószobája előtt nyilatkozott. Ma délután a Fidesz—KDNP-frakciószövetség előtt ismerteti az elnöki munkáról alkotott nézeteit, felkészülését, terveit.

A KDNP-nek tetszik

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője szerint Schmitt Pál alkalmas köztársasági elnöknek. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a köztársasági elnökkel szemben az a határozott elvárásuk, hogy a nemzet egységét képes legyen megjeleníteni, s az eddigi életútjának legyen olyan — akár politikán kívüli — teljesítménye, ami alkalmassá teszi e feladat ellátására. Harrach azt mondta: úgy érzi, ezeknek a szempontoknak és személyiségjegyeknek Schmitt Pál megfelel.

Az MSZP Orbánt bírálja

Az MSZP-frakció a hétfői ülésére hívja meg Schmitt Pált, a kormányfő államfőjelöltjét, hogy beszámoljon köztársasági elnöki terveiről. Mesterházy Attila elmondta: viszonozni szeretnék a Fidesz képviselőcsoportjának gesztusát. A szocialista frakcióvezető szerint nem volt meglepő a szerdai bejelentés, hiszen egy hónapja lehet tudni, hogy Schmitt Pál lesz a köztársasági elnök és Kövér László a házelnök. Komikusnak minősítette, hogy Orbán Viktor a bolgár tengerpartról küld egy levelet saját frakciójának arról, kit szeretne köztársasági elnöknek jelölni. A történtek azt a kérdést mindenképpen felvetik, hogy Schmitt Pál mennyire lesz képes ellenállni a pártpolitikai érdeknek és a miniszterelnök kéréseinek — vélekedett, hozzátéve: ez azért fontos, mert egy kétharmados többséggel rendelkező kormány esetén a nemzeti érdek és a demokrácia érvényesülésének a köztársasági elnök a fő garanciája, ő tud megálljt parancsolni bizonyos törekvéseknek.

Olimpiai bajnokból köztársasági elnök?

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált. 1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, a párbajtőrcsapat tagjaként két olimpiai bajnoki címet is szerzett. 1965-től a szállodaiparban dolgozott, 1981-ben a Népstadion főigazgatójává nevezték ki. 1989 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1995-ben a NOB alelnökévé választották. Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek. 2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával versenybe szállt Budapest főpolgármesteri címéért. 2003-ban belépett a Fideszbe, a 2004-es EP-választáson pártja listavezetője, 2009-től az Európai Parlament egyik alelnöke volt. Május elején lemondott EP-mandátumáról, május 14-én az Országgyűlés elnökévé választották.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 507
szavazógép
2010-06-24: Kultúra - Bokor Gábor:

Gyerekparadicsom a Csipkésben

Bújócskát játszik a felhőkkel a nap. Előbújik, a földre mosolyog, majd huncutul felhő mögé rejtőzködik. Nem akarja, hogy túl meleg legyen, azt sem, hogy dideregjenek a Csipkés táborban üdülő gyerekek. A nap is tudja: nekik talán életükben ez az egyetlen lehetőségük a gondtalan táborozásra. Népes, szerény anyagi körülmények között élő családok gyerekei. Sokan közülük táska nélkül, egy szál ruhában érkeztek. Itt, a Csipkésben, a Vöröskereszt által szervezett táborban egy hétre megváltozik az életük. Kellemes környezetet, gondoskodást, sok szeretetet kapnak, barátságokat szőnek, olyan élményekkel gazdagodnak, melyek talán egész életükben elkísérik őket.
2010-06-24: Világfigyelő - Sylvester Lajos:

Ki kinek a vazallusa? (Határhelyzetek)

Szlovákiában a Most — Híd párt a legutóbbi választások után (parlamenti és kormányzati) nyeregben érzi magát a 8,12 százalékos győzelemrészesedéssel. Tizennégy parlamenti képviselője van, ennek fele magyar, és valószínű, két minisztérium vezetését osztják rá. Eközben magyar riválisa, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt, s ennek következtében búcsút mondhatott a szlovák országgyűlésnek.