Levél érkezett elektronikus postán régi kedves dombóvári barátunktól, a Dél-dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány kuratóriumi elnökétől, G. Nagy Róberttől, aki örömmel tudósít, hogy Pécsett — uniós pályázati pénzből — felújult az Eszperantó Park, amely 1966-ban kapta nevét a 22. Nemzetközi Eszperantó Ifjúsági Kongresszus tiszteletére.
Ez Magyarország három ilyen nevű parkjának egyike. A másik kettő Budapesten és Miskolcon található, miként G. Nagy Róbert írja, romokban.
Európa kulturális fővárosai nem éltek eddig az eszperantó nyelv népszerűsítésével, Magyarország, Pécs megtette! Az egész világnak szólnak tehát azok az emléktáblák, amelyeket most helyeztek ott el. A már létező Zamenhof-portrédomborművel ékített sziklát körülölelő kőfalon tizenegy magyar eszperantó kiválóság neve tündököl a gránitból készült kétnyelvű emléktáblán. Lazar Markovics Zamenhof az eszperantó nyelv elindítja volt. Külön öröm számunkra, hogy a székelymagyar unitáriusként elhalt első magyar eszperantista Szentkatolnai Bálint Gábor négynyelvű (magyar, eszperantó, német, angol) emléktáblát kapott. Emléktábla őrzi nevét az igazi eszperantó hírességeknek, valamint olyan magyar eszperantistáknak, akiknek még soha senki nem állított emléket, köztük három jeles pécsi illetőségűnek. Ilyen szentély még sehol sem készült a világon, igazi eszperantó unikum ez — írja G. Nagy Róbert, akinek kezdeményezése nyomán jutott el Bálint Gábor szülőfalujába a 2009-ben elhelyezett emléktábla, amely a tudós nevét viselő általános iskola homlokfalát díszíti. Ebben az iskolában működik a Szentkatolnai Bálint Gábor Egyesület, elnöke Szőcs K. Ervin igazgató-tanár. A tudós életének és munkásságának kiváló ismerője, emlékének őrzője dr. Borcsa János irodalomtörténész, az iskola magyartanára, a kiváló szentkatolnai helytörténész, Bakk Pál nyugalmazott pedagógus és Jakab Jolán helybeli történelem szakos tanár.
