Az országosan is úttörőnek számító sepsiszentgyörgyi intézményben évről évre nőtt a regisztrált személyek száma, 2004-ben 305, 2009-ben 375, az idén az első fél évben már 200-nál tartanak. A központ 2004-ben 31, 2005-ben 133, tavaly 144 jogosítványt adott ki. Eddig vizsgáit összesen 2752-en tették le sikeresen. E hír hallatán érthetően ébredt fel kíváncsiságunk a központ története iránt.
Előbb pár szót a ECDL-ről: egy ír alapítvány által kezdeményezett standard számonkérési rendszert jelent informatikai ismeretekből, melynek alapján az egész világon egységesen bírálható el bárki számítógép-kezelői felkészültsége. „Olyan, mint egy hajtási jogosítvány — szemlélteti Bereczki Kinga, a központ vezetője. — Az ECDL-oklevélen rajta vannak a kompetenciák, a szövegszerkesztés, táblázatkészítés, internethasználat, adatbázis-használat, operációs rendszer, prezentáció és informatikai alapismeretek terén elért eredmények, azazhogy az illető felhasználói szinten ezekkel rendelkezik. Mára a számítógépek is pont úgy elterjedtek, mint az autók, és pont annyira igénybe vettek, mint amazok. Fiatalok és mások munkába állásához ma előfeltétel lehet e jogosítvány birtoklása."
A magyar kulturális keret előnyei
Az Amőba Alapítvány szárnyai alatt kibontakozó munka országosan elsőként honosította meg e tanfolyamot nálunk, mégpedig magyar példát követve. „Mi 2000-ben Budapesten a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal szerződtünk, hogy Romániában is megkezdjük a munkát a magyar rendszer szerint. Románia két évre rá csatlakozott a nemzetközi szervezethez. A két év alatt mi a magyarhoz kapcsolódva végeztük a képzést. Románia csatlakozásának nagyon örvendtünk, s természetesen elsőként kaptuk meg az itteni akkreditációt. Első dolgom az volt, hogy leutaztam Bukarestbe, és az ECDL Románia vezetőségénél sikerült elérnem, hogy a régióban továbbra is fenntarthassuk a magyar nyelvű képzést. Azóta is egyedül mi rendelkezünk az országban ezzel a jogosultsággal, itt magyarul is lehet vizsgázni."
Az elnök asszony elmondja, hogy a Székelyföldön Udvarhely, Csíkszereda, Kézdivásárhely, továbbá Brassó tartozott még felügyeletük alá. A kezdeti regionális rendszer felbomlott azóta, ma a saját vizsgaközpontjaikat irányítják, melyek Csíkszeredában (a Sapientia egyetemmel közösen), Székelyudvarhelyen és Szentgyörgyön találhatók.
— Hangsúlyoznám, hogy a székely gyerekek magyarul készülhetnek fel és magyarul vizsgázhatnak nálunk. Különben ez még egy akadályt jelentene a székelyföldi fiatalok számára, nyelvismeret hiányában sokkal kevesebben tudnák megszerezni e jogosítványt. Még a 2000-es évben országosan székely diákok vehették kézbe az első ECDL-bizonylatot. Akkor készítettük fel az első pedagógusokat is. Ennek konkrét eredménye az lett, hogy a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban ma akkreditált ECDL-központ működik. Ennek az volt a feltétele, hogy saját vizsgáztatókkal rendelkezzék. Mi azokat kiképeztük, és megszerezhették Bukarestben az akkreditációt.
— Nem léptek fel riválisként?
— Kapcsolatainkban a partnerséget részesítjük előnyben. A Nagy Mózes Gimnázium nemzetközi tervekhez jutott ennek köszönhetően, és ezt nem köszönettel viszonozta, hanem valóban versenytársként lépett fel, líceumként ugyanis csak saját diákjait vonhatná be a képzésbe, külsőket nem. Volt egy konfliktusos helyzet, regionális központként figyelmeztetnünk kellett, ne lépje túl hatáskörét.
A tudás hozzáférhetőségéért
— Ami az itteni viszonyokat illeti, Magyarországtól eltérően itt nagyon befolyásos üzletemberek állnak a központok mögött. Magyarországon a nemzetközi irányelveknek megfelelően a szervezetnek az a küldetése, hogy az elektronikai-informatikai írástudást terjessze, ezért is egy tudományos társaság kezeli a programot, és rengeteg szociális könnyítést alkalmaznak. Nálunk e program borzasztóan drága. Mivel profitérdekeltség áll a háttérben, a diplomakibocsátás, a vizsgáztatás, minden pénzbe kerül, nem is kevésbe. És minden Bukarestbe kerül. Ilyen értelemben óriási előnyt élvez a Mikes Kelemen vagy a Puskás Tivadar Líceum, melyekkel évek óta együttműködünk. A Puskás diákjait mi készítjük fel, a Mikes önállóan végzi, végül mindkét csoport itt vizsgázik. Az iskolának jó, mert az érettségi diploma mellé e jogosítványt is megkapják diákjai, anyagilag is előnyös, ráadásul tehermentesítjük az adminisztrációs nyomás alól, nekünk is előnyös, mert biztosítja fenntartásunkat.
A vizsgázó beiratkozása után kártyát kap, annak birtokában három év alatt kell a hét vizsgát letennie, ha nem sikerül, új kártyát kell váltania. A hét modul vizsgái egyenként 45 percesek, gyakorlati feladatot kell megoldani a számítógépen, az egyetlen elméleti vizsgát kivéve. A Bukarest által megszabott kártyadíj 149 lej, az összkiadás vizsgadíjakkal és diplomakiváltási díjjal felmegy 600—700 lejre.
*
Magunk részéről szívesen kampányolnánk annak érdekében, hogy ezt csökkentsék az országos szervek, illetve hogy kedvezményes díjszabású vizsgákat is lehessen tartani, azaz oktatási szervezetek, önkormányzatok, munkaügyi irodák, cégek stb. fedezzék a költségek egy részét, amire különben van példa, de rendszeresebbé kellene tenni. Az országosan évi pár tízezer eddig kiállított oklevélnél sokkal többre, százezrekre lenne ugyanis szükség. Eme adat is figyelmeztet arra, káros a mai díjszabási rendszer.