Több szakértő is elhamarkodottnak tartja Magyarországnak az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerhez 2011 tavaszán való csatlakozását. A mellette érvelők szerint ugyanakkor ebben az esetben már az Európai Központi Bank is védené a forint árfolyamát.
Az euró magyarországi bevezetésének dátuma körüli viták azután éledtek fel, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. felvetette: még a jelenlegi kormány megkezdhetné a közös valuta bevezetésének előkészítését, és a parlament dönthetne a céldátumról. Ennek nyomán pedig az ország már tavasszal kérhetné belépését az euró előszobájának számító ERM-II árfolyamrendszerbe. Vértes András, a GKI igazgatója szerint ugyanis, ha a következő kormány az általa legkedvezőbbnek ítélt költségvetési stratégiát követi, akkor az idén átmenetileg ötszázalékos vagy kissé nagyobb lehet az államháztartás hiánya, ami jövőre viszont akár már három százalékra is csökkenhetne. Ezt a költségvetési politikát pedig szerinte már össze lehetne kötni a 2014-es euróbevezetési dátummal.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója viszont elhamarkodottnak gondolja a tavaszi ERM-II-csatlakozást. Szerinte az euró előszobájában eltöltendő két év alatt nem érhetőek el az euró bevezetésének feltételei, Simor András jegybankelnök pedig decemberben kijelentette: a közös európai fizetőeszköz átvételéhez szükséges kritériumok közül egyiket sem teljesítjük.
Kötelező minimum
Eddig Magyarország csak a kötelező minimumot teljesítette azzal, hogy létrejött a dátumokat egyelőre nem tartalmazó euróbevezetési menetrend. Bár a nemzeti bank elnöke fontosnak tartja a közös valuta mielőbbi bevezetését, ő is korainak érezné az ERM-II rendszerbe való belépést. Az előrejelzések szerint a maastrichti kritériumokban szereplő inflációs célt leghamarabb 2011-re teljesítheti az ország, a GDP-hez mért államadósság 80 százalékos aránya is csak jövőre kezdhet csökkenni. A jegybank még a 2011-es költségvetésben is lát kockázatokat, így további lépések szükségesek a három százalék alatti deficit eléréséhez.
Ahhoz, hogy egy ország az árfolyamrendszer tagja legyen, nem kell feltétlenül megfelelnie a fiskális előírásoknak. A rendszerben kötelezően eltöltendő két év alatt a nemzeti valuta árfolyamának stabilitását kell bizonyítani úgy, hogy az csak a meghatározott (általában ±15 százalékos) sávban mozoghat. Az ERM-II-ben töltött túl sok idő ugyanakkor felesleges kockázatokat is hordoz: a kötött árfolyamsáv kívánatos terepe szokott lenni a nemzeti valuta elleni spekulációs támadásoknak. Ezért nem árt, ha az euró bevezetéséhez szükséges többi feltétel is elérhető közelségben van, hogy minél kevesebb időt kelljen az euró előszobájában tölteni. A belépés kedvezően befolyásolhatja egy ország megítélését, és növeli a pénznemébe vetett bizalmat. Az árfolyamrendszerben ugyanis már az Európai Központi Bank is védi az illető ország valutáját.
Előny az észteknél
A közép-európai térség euróra váró államai közül legkorábban Észtország vezetheti be az eurót: a balti köztársaság hónapokon belül teljesítheti a feltételeket, így ott akár már 2011-ben a közös valutával fizethetnek. Csehországban már eldőlt: idén nem csatlakoznak az ERM-II árfolyamrendszerhez, mivel képtelenek lesznek teljesíteni a feltételeket. Előreláthatólag a cseh hiány is öt százalék felett lesz idén. Lengyelország a válság előtt 2012-es euróbevezetéssel számolt, ám most a pénzügyminiszter a 2015-ös dátumot tartja reálisnak.
(a hetivalasz.hu nyomán)
