A kórházak sete-suta, sőt, sok szempontból vitatott átadása eddig az egyetlen ilyen jellegű lépés, minden más a döntések és a pénzügyi hatalom egyre erőteljesebb bukaresti koncentrációját igazolja.

A takarékosság jegyében hozott intézkedések tovább csorbítják az önkormányzatok igencsak korlátozott hatáskörét. Bukarest döntött mindenről, egy minisztériumi irodában néhány hivatalnok számolta ki ilyen-olyan mutatók alapján, hányan intézhetik egy-egy város, község vagy megye ügyeit. Majd mindannyian tudjuk, túlméretezettek a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok, szép számmal akadnak, akik csak lábukat lógatják a szerény, de mindeddig biztos fizetésért. Valószínű, sokan nélkülözhetők, ám mégsem Bukarest hivatott eldönteni, kire lehet szükség és kire nem.

Már most körvonalazódik: a központilag kiszámított személyzetcsökkentés a kulturális intézményeket érinti majd a legérzékenyebben. Színházaknak, könyvtáraknak, múzeumoknak kell lemondaniuk munkatársaik egy részéről, az eddigi vezetői nyilatkozatok már jelezték, őket tartják legnélkülözhetőbbeknek a hatalom birtokosai. Fájdalmasan érinti mindez a magyar identitás megőrzése szempontjából fontos művelődési intézményeket. A kulturális tárca RMDSZ-es birtokosa, Kelemen Hunor épp az önrendelkezésre hivatkozva próbálja mentegetni a kormányt: a magyar önkormányzatoknak el kell viselniük a többletterhet, ha tulajdonukba kívántak színházat, múzeumot, filharmóniát, akkor erőfeszítést kell tenniük fenntartásukért. Csakhogy a miniszter úr megfeledkezik arról, hogy a kormány a megtakarított pénzeket is elvonja az önkormányzatoktól, a fizetéscsökkentéssel, leépítéssel kigazdálkodott összegeket nem fordíthatják legjobb belátásuk szerint helyi szükségletekre. Bukaresti hiányok betömésére kell ez a pénz. No meg arról is, hogy az elbocsátásokat nem ajánlásként fogalmazta meg a kabinet, büntetéssel fenyegeti azokat az elöljárókat, akik nem teljesítik a követelményeket.

Hiába beszélnek hát decentralizációról Bukarestben, és fölöslegesen nevezi meg ezt a célt kormányzati szerepvállalásuk értelmeként Markó Béla. A kormány minden lépése ennek ellenkezőjét bizonyítja. S ennek a kormánynak tagja, döntései kiötlésében résztvevő az RMDSZ. Kérdés csak az: meddig és miért? És kinek hasznára?