Egyelőre nincs okunk derűlátásra a gazdasági válságból való kilábalást illetően. Lehetőségek léteznek ugyan, de sem Romániában, sem Magyarországon nem alkalmazták, illetve használták ki ezeket — nagyjából ez volt a végkicsengése az EU és a nemzeti gazdaságok — béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból című beszélgetésnek, amelyen a ,,székely pengő" és a lokálpatriotizmus is szóba került.
Becsey Zsolt, a magyar nemzetgazdasági minisztérium államtitkára szerint az EU tagállamainak nagyobb fokú szolidaritásról kellene tanúbizonyságot tenniük a gazdasági válságban. Hangsúlyozta: az állam szerepe sem elhanyagolható, úgy tűnik, véget ért az a korszak, amikor a gazdasági életbe minimális állami beavatkozást hirdettek. A kis- és közepes vállalkozások támogatásáról, az unión belüli saját belső piac kialakításának szükségességéről beszélt a magyar államtitkár. Mendelényi Dániel, a Siemens képviselője a magyar vállalkozások portfóliószerű együttműködését szorgalmazta mint az exportfejlesztés egyik mozgatórugóját, Szakács Tibor, a hitelbiztosítási intézet képviselője arról beszélt: újra kell gondolni az exportpolitikát, hiszen az unión belül számos országban érvényt szereznek a protekcionista politikáknak.
Románia költségvetésében a bevételi oldalt tekintve liberális elképzelés érvényesül, az adókulcsok alacsony szintűek, így a bevételek aránya alig harminc százalék körüli a nemzeti össztermékhez viszonyítva, a kiadási oldal azonban baloldali szemléletet tükröz, a bérekre, nyugdíjakra, szociális juttatásokra sokat áldoz az állam, és ez a strukturális deficit béklyóként működik a gazdasági válságból való kilábalási törekvések során — fejtette ki Juhász Jácint, a Babeş—Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának dékánhelyettese. Romániának jelenleg a legfontosabb exportterméke a munkaerő, de az oktatási rendszer nem hatékony, így ez sem versenyképes az európai piacokon. A kitörési lehetőségek közé sorolta az uniós alapok lehívását, a strukturális deficit kiküszöbölését. A kis- és közepes vállalkozások helyzetét ecsetelte előadásában László János vállalkozó, az EMNT székelyföldi régió-elnöke, aki egyebek mellett a gazdasági autonómiát, a fejlesztési régiók átszervezését, a kisvállalkozások támogatását, a költségek csökkentését javasolta.
Felvetődött a lokálpatriotizmus szerepe is a gazdaság megerősítésében, de még a helyi fizetőeszköz — az ad-hoc született megnevezés szerint ,,székely pengő" — ötlete is: Juhász Jácint és Becsey Zsolt egyébként lát is ebben fantáziát, hiszen a székelyföldi közösség lokálpatriotizmusa adott. (farcádi)
