Egyed nyilvánvalóan a televízió szerepével kezdte, ugyanis a politikusok nálunk és Magyarországon is (a példákat a két ország politikusainak szereplésével, szerepmániáival és -stratégiáival illusztrálták) idejekorán felismerték azt a lehetőséget, amit imidzsépítés és reklám szempontjából a televízió jelent, és képességeikhez mérten megpróbáltak és megpróbálnak élni vele. Mondhatni, ebben nincs semmi különleges, legfeljebb más országokkal, például az Egyesült Államokkal vagy Franciaországgal, Angliával, Németországgal összevetve a mi térségünkben mintha a ,,valóság" nem írná mindig felül azt a képet, amit bizonyos politikusok — olybá tűnik, mintha állandóan választási kampány folyna — sugallnak. De persze ez sem megy a végtelenségig, amikor egy politikus először hibázik, valótlanságokat állítva, még ki tudja magyarázni, de előbb-utóbb — különösen érdekes ilyen szempontból Traian Băsescu államfő népszerűségi mutatóinak alakulása! — ,,ráfázik"… Amikor eltér a politikus valóságról alkotott képe attól, amit a néző, a választó, a nép átél, akkor előbb-utóbb következik a váltás, azok, akik addig felemelték, tájainkon honos szokás szerint istenítették a politikust — nagyon érdekes ilyen szempontból is Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök pályafutása a ,,táncolj, Feritől" a ,,mongyon le"-ig —, egyszerűen ejtik, elfordulnak tőle. Egyed Péter legérdekesebb elemzése arra az Elena Udreára vonatkozott, aki eleve előítéletekkel, a tévék róla sugallt negatív képével szemben igyekszik szerepléseit megtervezni. Ilyen szempontból ő a térség egyik, szerepléseire legtudatosabban felkészülő politikusa, aki minuciózus aprólékossággal tervezi meg jelenéseit, és üzeneteit eleve redukálja, minél kevesebb konkrétum — hiszen az mindig számon kérhető egy politikustól — és minél több általánosság, hablaty, csacskaság, amit Elena Udrea, tudatosan felhasználva adottságait — vonzó szőke hölgy, akinek ruhatára is a szerep része —, megkapóan és önfeledten ad elő… és szerzi a híveket, népszerűsége meredek emelkedőben, botrányait is felhasználja népszerűsége növelésére a politika hímsoviniszta, nyomasztóan férficentrikus, macsós világában…