Románia így vagy úgy, de mindig átveri külföldi partnereit. Természetesen, a belföldieket is, csak azok már megszokták, hogy mindig nekik kell húzniuk a rövidebbet, s azt is, hiába aprehendálnak, süket fülekre találnak.
Tehát, mióta válság dúl mifelénk, azt halljuk, hogy azért van szükség a szigorú megszorító intézkedésekre, az embertelennek tűnő közönyre a kisemberek, öregek vagy gyermekek szükségletei iránt, mert a kormánynak a magánszektort kell támogatnia, hogy annak fellendülésével kikapaszkodjék az egész román gazdaság a válságból.
Băsescu elnök annak idején arról regélt, hogy az eltorzult román gazdaság olyan, mintha egy sovány, úgy ötven kilogramm körüli fickó ― azaz a magánvállalkozások ― nyakában hordana egy elhízott, másfél mázsát nyomó férfiút, magyarán az állami szektort. Tehát ― érthettük meg a hasonlatból ― le kell fogyasztani a túlsúlyos államot, fel kell táplálni a soványat, s akkor egyensúlyba kerül a helyzet: a magánvállalkozások megerősödnek, a kövér állam megcsinosodik, s a válság tovatűnik. Mondták is kórusban ― miniszterelnöktől államfőig, pénzügyminiszterig ―: mihamarabb kifizetik a magánvállalkozásoknak adósságaikat, hogy beinduljon a gazdaság motorja.
Mit ad isten, most derült ki, hogy Emil Bocék ismét hamis kártyával játszottak. Dehogy adták meg az adósságot a magánvállalatoknak. Nem tehették, kiderült ugyanis, az IMF-nek vállalt költségvetési hiányt csak úgy tudták tartani, ha az ilyen jellegű kifizetéseket az év harmadik és negyedik negyedére halasztották, nagy kárt okozva a magánvállalatoknak, hisz ez az adósság immár több mint három és fél milliárd lejre duzzadt. Közben az áfa-visszafizetéssel is késnek, nem csoda, hogy a sovány ember idén tovább fogyott, több százan kimúltak, s ennek természetes következményeként az állami bevételek is egyre csökkennek. Hiába emelték 24 százalékra az általános forgalmi adót, hiába küldik a cégek egy részének nyakára a pénzügyi ellenőröket, vagy épp most szigorítják az adótörvényeket, pénz aligha lesz több a kincstárban. Mert a magánszektort a tervekkel és a meghirdetett célokkal ellentétben nem támogatták, inkább ártottak annak. Nem egyszer, többször is: az állami beruházások idén három százalékra csökkentek, az adók nőttek, a bankok nem hiteleznek, hisz a piacon lévő pénzt rövid kamattal az állam veszi fel.
Huncutkodhat a kormány az IMF-fel, talán még újabb kölcsönöket is kicsikarhat tőlük, egekig emelheti az adókat, de egy tapodtat sem haladhat, ha továbbra is átveri a hazai vállalkozókat.
