Tănăsescu kifejtette, egyelőre nincs szó újabb hitel felvételéről, valószínű, az októberi, következő ellenőrzés során egyeztetnek majd erről, és meggyőződésének adott hangot, hogy Románia megkapja a 900 millió eurós ötödik esedékes részletet. Tănăsescu szerint két év gazdasági visszaesés után jövőben már számítani lehet növekedésre.

Az RMDSZ is segít

Az erdélyi árvízkárosultak megsegítésére indított gyűjtést az RMDSZ országos, helyi és kormányzati tisztségviselői, parlamenti és önkormányzati képviselői körében. Az összegyűlt több mint 160 000 lejt az áradások által leginkább sújtott megyék között osztják el, a legtöbbet, 63 000 lejt Hargita megye kapja, 58 079 lej jut Háromszéknek, 12 500 lej Fehér megyének, 10 000 lej Szilágy megyének és 20 000 lej Kolozs megyének. A felajánlásokat helyi szinten azt követően osztják el, hogy egyeztetnek a szövetség helyi szervezetei és az árvíz sújtotta települések RMDSZ-es polgármesterei a pénzösszegek hatékony felhasználási módjáról.

Kormánybiztos a kitoloncolt romákért

A kormány a kitoloncolt romák visszafogadása és beilleszkedése ügyében illetékes megbízottat nevezett ki Valentin Mocanu munkaügyi államtitkár személyében. Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkár üdvözölte a kinevezést. ,,Arra számítok, hogy Románia a romák visszailleszkedését segítő intézkedéseket hoz, és szükség lenne kiegészítő forrásokra az igazságügyi és rendőri együttműködésben is a Franciaországban működő román csempészhálózatok felgöngyölítéséhez" — tette hozzá. Lellouche legutóbb szerdán nehezményezte, hogy még mindig nincs megbízottja az ügynek a román kormányban. A francia kormány szerdán úgy határozott, hogy három hónapon belül felszámolják a mintegy 600 franciaországi illegális cigánytelep felét, valamint azt, hogy haladéktalanul kitoloncolják azokat a külföldi, elsősorban romániai és bulgáriai romákat, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel.

Függőben az észak-koszovói autonómia

Pristina autonómiát kínál Észak-Koszovó szerbek lakta részének — közölte az Amerika Hangja Rádió az Egyesült Államok koszovói nagykövetére hivatkozva. Ha ez megtörténne, akkor annak dominóhatása lehetne. Belgrád azonban egyelőre elzárkózik az albán javaslattól. Az Egyesült Államok nagykövete szerint olyasféle berendezésről lehetne szó, mint amilyen a belga vagy a dél-tiroli példa. Erről azonban Szerbiának és Koszovónak kell megegyeznie — mondta. Belgrádi lapok szerint azonban a szerb kormány egyelőre nem kíván foglalkozni a pristinai ajánlattal. Most arra összpontosít, hogy Koszovó függetlenedésének ügyét az ENSZ-közgyűlés elé vigye. Megfigyelők szerint Belgrád attól tart: ha a koszovói szerbek autonómiát kapnának, a kölcsönösség elve alapján a dél-szerbiai Presevo-völgyi albánoknak is meg kellene adniuk ugyanazt. Azután pedig automatikusan következnének a szandzsáki bosnyákok és a vajdasági magyarok autonómiakövetelései. Szerbia pedig ezt mindenáron el akarja kerülni, akár a koszovói szerbek önrendelkezésének feladása árán is.