Érvényteleníteni kellene a szlovák állampolgársági törvény azon módosítását, amellyel Pozsony a magyarországi kettős állampolgárságot megkönnyítő törvénymódosításra reagált — véli Rudolf Chmel, a kisebbségekért és az emberi jogokért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes.
A politikus pozsonyi sajtóértekezletén tegnap azt mondta, hogy a feleknek ugyanakkor kétoldalú megállapodást kellene kötniük, amely meghatározná a magyar állampolgárság megadásának szabályait. A feltételek között szerepelne, hogy a magyar állam nem folytatna aktív toborzást, illetve hogy az állampolgárságot kizárólag egyéni alapon ítélnék oda. Formális szempontból mindkét jogszabály rendben van — állítja a Chmel, aki a Híd párt képviselője a szlovák kormányban. „Mindkét országnak tudatosítania kellene, hogy itt nemcsak a jog formális betartásáról van szó, hanem elsősorban emberekről, két szomszédos ország állampolgárairól és az ő sorsukról" — szögezte le a politikus.
Szerinte kiutat a mai helyzetből a szlovák törvénymódosítás eltörlése és egy kétoldalú megállapodás megkötése jelentene. A kormányfőhelyettes elismerte, hogy ez a megoldás egyelőre csak az ő saját víziója. Az elképzelést először a koalíciós partnerekkel szeretné megvitatni, s számol azzal, hogy a kérdésről még a koalíción belül is éles politikai viták várhatóak. Chmel szerint Pozsonynak mindent meg kell tennie azért, hogy a nemzeti kisebbségek otthon érezzék magukat Szlovákiában. ,,Csak akkor nem fognak maguknak más politikai hazát keresni, ha otthon érzik magukat Szlovákiában" — hangoztatta Chmel, aki civilben ismert hungarológus.
Mint ismeretes, a magyar állampolgársági törvény módosítására, amely a határon túli magyaroknak megkönnyíti a magyar állampolgárság felvételét, Pozsony szintén törvénymódosítással reagált. A döntés értelmében az a szlovák állampolgár, aki önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot.
Chmel azt tervezi, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatának határát, amelyet jelenleg településenként a húszszázalékos kisebbségi lakossági szinthez kötöttek, a jövőben tíz százalékra csökkentenék. Szerinte a tíz százalékos nyelvi küszöb egybevág azzal az ajánlással, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa fogalmazott meg Szlovákia számára. Chmel az államnyelvtörvény módosítását is tervezi, egyebek között kivenné a jogszabályból a pénzbeli szankciókat előíró részt.
