A különféle táplálékkiegészítő szerek nem helyettesítik a változatos étrendet, akkor sem, ha minden szabványnak és előírásnak megfelelnek — de az is előfordul, hogy címkéjük is hazudik, egyszóval körültekintően próbálja beszerezni a többnyire különféle hiányokat pótló csodaszereket, aki rászorul.
A fogyasztóvédelmi hatóság meglehetősen sok mulasztást leltározott fel e téren a lejárt vitaminkészítményektől a kispórolt összetevőkig. Az egyik gyógyhatású szirupban például kevesebb volt a cukor, mint amennyit a recept előír, a másikban olyan tartósítószert találtak, ami viszont nem szerepelt a címkén. A harmadiknál az üveg nem zárt megfelelően, azaz tartalmát bárki kicserélheti. Minden tizedik ilyen termék összetétele olvashatatlan vagy félrevezető, a tápértékére vagy hatására vonatkozó tájékoztatás sok esetben elmarad. Még az olyan jellegű kötelező figyelmeztetéseket sem mindig mellékelik, hogy ne lépje túl a megengedett mennyiséget, vagy kisgyermekektől zárja el a dobozt a fogyasztó. Néhol az adagolást vagy az adalékanyagokat sem közlik, de olykor félrevezető vagy mulatságos kísérőszövegek is születnek (egy nemivágy-javítóra például kiírták, hogy három éven alul nem ajánlott); az már általános jellegű mulasztás, hogy nem egyértelmű az ár, nincs kifüggesztett órarend vagy fogyasztóvédelmi telefonszám — ahogy a különböző reklámfogások, ingyenesnek hirdetett ráadások is széles körben bizonyulnak átverésnek. Megyénkben hibás vagy hiányos tájékoztatásért marasztalták el — tízből öt esetben — a patikákat, üzleteket: a dobozban levő termék ismeretlen mennyisége, az egységár vagy az óvintézkedések elmaradása, illetve egy rosszul sikerült fordítás miatt.
