A szállásadók
Amint Kommandóra megérkeztünk, Duna menti, dunántúli vendégeink a Nagy-Bászka zubogóinak zenéjére menten megszállták a szemközti ligetes kaszálók, fenyvesek mohás, áfonyaleveles selymeseit, és ölszámra hozták a friss, bumfordi alakú ízletes vargányát, sárga rókagombát, s a színek és formák változatossága végett néhány galambgomba is bekérezkedett ebbe a csendéletbe.
Szállásadóink — érzékelve a gombák iránti alföldi rajongást — rögtön fel is ajánlották, hogy reggelire a saját gyűjtésből származó termékekből készüljön a früstük, vajban párolt gombát reggelizünk hagymásan, utána a hely kínálatához igazodva áfonyadzsemes süteménnyel isszuk a teát. Mindezt a vendéglős áfonyapálinkája és szilvóriuma mellett.
Vacsorára nagy adag rókagomba-paprikást kebeleztünk be. Puliszkával. Utána a Balaton-felvidéki vendégek megnyitották a kocsik hűtőládáit, és jóféle somlói borokkal öntöztük a havasi menüt.
Előző nap is gombakrémlevest ebédeltem otthon, méghozzá olyan tálalásban, hogy a velős lábszárcsontból, pulykagerincből és pulykaszárnyból főtt húslevest a vendégek meg se kóstolták, holott máskor ez a leves volt a családi ebédek sztárétele. A rókagomba-krémleveshez a vendég gazdasszony is csontlevet főzött, az apróra vágott rókagombát hagymás vajban párolta, sózta, borsozta, majd két kanál lisztet is adagolt hozzá, és ezt a párolt gombába belehabarta, felöntötte zöldséges csontlével, csendesen főzte, és petrezselyemzöldjével behintette. Fenséges volt.
Kommandón reggelizés közben a vendégek kupaktanácsának azt kellett eldöntenie, hogy a Lakócára rázatják-e föl magukat terepjáró kocsival, vagy gombászni mennek. Minden bizonnyal a gombavacsora és a gombás reggeli hatására a gomba mellett döntöttek. Magam sem tettem volna másképp.
Mielőtt Jóska, a szálló mindenese kiosztotta volna a gombás műanyag vödröket, Csaba, a konyhafőnök mellénk telepedett, hogy a hely szelleméhez igazított kétnapi menüt megbeszéljük. A vendégek az ajánlott levesek közül a tárkonyos pityókalevest választották, mert a fokhagymás ciberelevest nem tudták, hogy mi fán terem, illetve milyen fazékban fő. Némi egyeztetésre a csórékolbásszal kiegészített vacsora adott alkalmat. Ez az étek itt nem azonos a nagy áruházláncok konzum húspasztáival, mert a hentesszakmát is kitanult séf háromféleképpen készíti. Az egyik alapanyaga a darált bikaborjú-nyakkarajból készített kolbászka. A darált húsmasszához kevés szódabikarbónát adagol, csombort, kevés borsot, fokhagymapépet. Kevés vízzel hígítja, többször átgyúrja, majd hidegben pihenteti néhány órát. Csórékolbász készülhet marha- és juhhúsból, borjúhúsból és berbécshúsból is, fokhagymával ízesítve. Lényeges, hogy ne olajba, zsírba fullasztva, hanem roston vagy teflonedényben süssük.
A desszertek közül Kommandón nem hiányozhat az áfonyás palacsinta.
Élő zenét a Nagy-Bászka vize mormol, este a vendégfogadó betonmedencéjében pisztrángok cikáznak, a vendég akár maga is kifoghatja az asztalra valót: a horgászbotok a házfedél hullámpala lemezeinek hajlataiban várakoznak.
Ha pedig valaki rusztikusabb kalandra vágyik, a különféle emberi méretre szabott, négykerekű masinák is tartják alájuk a nyerget, de a Lakócát meg lehet közelíteni terepjáró kocsival vagy gyalog is. Potom tizenöt kilométer az egész, és mintegy hétszáz méter csak a szintkülönbség.
Kommandón az egyik vendégfogadóban láthattam, hogy miként lehet és miként kell a vendéget interaktív módon bekapcsolni a napi menü összeállításába, gombásztúrák, pisztrángfogás szervezése során miként lehet időbeli utazásokba vinni, amelyek révén a gyűjtögető életmódba is bele lehet kóstolni.
