Sok jó nem. De most mi majd teszünk róla, hogy a világ népei tudják, miről is van szó! Már nekifogtunk jó országképet készíttetni magunkról. Ehhez kellett egy kifejező logó, amiért potom 850 000 eurót adtunk. A külföldiek innen láthatják, hogy mi egy gazdag ország vagyunk. Bár lehet, hogy kisebb pénzért kaphattunk volna talán egy ennél jóval nagyobb (ló)lógót is! Gondolkodtam azon, hogy milyen márkajel illene leginkább nekünk. Ez az egy levélke elég szegényes, és nem tudja a Kárpátok kertjét felverő összes gazt jelképezni. Jobb lett volna talán a pártok jeleit egy csokorba kötni. Lett volna benne egy rakás rózsa, tulipán, sőt, még fenyőfa is. Ezek, sajnos, nem jelképezték volna az összes pártot, mert volt még madár (kereszttel a csőrében), nyíl, szem stb. jelű párt is. Lehet, ezért legjobb lenne, ha az ország jelképe egy nagy csokor mákvirág lenne, mely az összes politikust képviselné, akik viszont minket képviselnek imitt-amott. De más jelképeink is lehetnének. A román tengert például döglött hal, műemlékeinket romba dőlt kúria, autópályáinkat kátyús szekérút jelképezné.

Végül is a legkifejezőbb lenne zöld mezőben egy kinyújtott kéz. Ezzel mindent el tudnánk magunkról mondani. Ha valaki meglátná, egyből rájönne, hogy ez csak Románia lehet. Bár ezt a kezet is legalább kétféle változatban kellene megjeleníteni. Egyik csak egyszerűen alamizsnáért nyújtott kéz lenne. Ebben már szinte tökélyre tettünk szert. Van nekünk is kivihető árunk. Európában az első helyre pályázhatunk a külföldre exportált koldusok tekintetében. Csak egy helységből, Ţăndăreni-ből 32 kiskorút exportáltak külföldre. Onnan ezek a koldusgyerekek eurószázezreket küldtek haza, amiből itt paloták épültek. A gyerekek nagyon műveltek. Van, amelyik angolul, más meg spanyolul beszél. A kinyújtott kéz nem csak a koldusokat jelképezi, hanem az ország lakóit a legkisebbtől a legnagyobbig. Mert más is nyújtja a kezét alamizsnáért: a kormány a mi nevünkben, az IMF-nek. Az igaz, ezt olyan néven, hogy kölcsönkérik. Viszont nem ők fogják visszaadni, hanem mi.

A másik változat egy hattyú nyakát kitekerő mozdulatot utánozó kéz lehetne. Ez azt jelentené, hogy a kéz valaminek ki szeretné törni a nyakát, de azt is, hogy valamit el akar csórni, meg akar fújni, el akar kötni, meg akar lovasítani. Ebben is szakképzettek lettünk, és műveljük mind itthon, mind külföldön.

De egyébbel is lehet csábítani a kalandra vágyó turistákat. Hol lehet olyant látni, hogy a gyerek keresztelés közben belefullad a szenteltvízbe, miként az Moldvában történt? Vagy az, hogy a tengerparton a vízi mentő elüt egy fürdőző német hölgyet, akit a kórházban mentenek tovább?