Román tiltakozás

2010. augusztus 10., kedd, Közélet

A három magyar civil szervezet által küldött jelentést elítéli Petru Călian DLP-s képviselő. Egy tegnap kiadott sajtónyilatkozatban állítja, hogy a jelentés „sértő a román államra nézve", ez Tőkés László „elfojtott hangja", kevéssé képviseli a romá­niai magyarok véleményét.

A DLP-s képviselő szerint csak Tőkés László érzi úgy, hogy diszkriminálják. „Ha Romániát a kisebbségi jogok lábbal tiprásával vádolja, azt jelenti, Tőkés közvetett módon az EU-t vádolja ezzel, s így, hogy civil szervezeteket is bevont az akcióba, elhidegíti a román—magyar kapcsolatokat" — áll Petru Călian nyilatkozatában. A képviselő véleménye szerint a jelentés „eltorzítja" a valóságot, egy olyan embertől ered, akinek az ország és nem a magyar közösség érdekeit kellene képviselnie, hiszen Tőkés Lászlót „Románia jelölte az EP alelnökének, nem a Székelyföld".

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 471
szavazógép
2010-08-10: Gazdakör - Csinta Samu:

Kenyérárak az égben? (A dráguló búza szorításában a pékségek)

Egy hónap alatt hatvan százalékkal nőtt a búzaliszt ára, ami roppant nehéz helyzetbe hozta a pékségeket — és velük együtt bennünket, vásárlókat is. Várhatóan napokon belül legalább tíz százalékkal emelkedik egyes pékipari termékek ára is.
2010-08-10: Közélet - Kuti János:

Építjük az országimázst (A múlt hét)

Ha kiejtették valahol a nagyvilágban egy olyan sikeres ország nevét, mint Svédország, akkor régen a svéd acél jutott az emberek eszébe. Ma a Volvo, Electrolux, Gripen, Ericsson vagy az ABBA (itt abba is hagyom) ugrik be. Mind exportálható terméket vagy zenét gyártottak. De vajon mi jut eszébe annak, aki azt hallja: Románia?