Sokkal korábban fejezi be életét az, aki szabad idejében napi hat óránál többet tölt üldögéléssel, mint az, aki három óránál kevesebbet ül naponta.
A rák megelőzése érdekében évtizedekkel ezelőtt elindított amerikai vizsgálat egymillió felnőtt önkéntes részvételével kezdődött, majd 1982-től indult a II. szakasz, melyben a táplálkozás, az életmód és a daganatos megbetegedések megjelenése közötti összefüggéseket igyekeztek tisztázni.
Az utóbbi tanulmány résztvevői nem csak a szokásos, egészségügyi kérdésekre — dohányzás, táplálkozás, alkoholfogyasztás — válaszoltak, hanem volt olyan kérdés is, amely azt firtatta, hogy ,,az utolsó évben a munkahelyén eltöltött időn kívül, szabad idejében naponta átlagosan hány órát üldögélt tévénézés, olvasás, kötögetés stb. közben.
Tizennégy esztendő megfigyelései után most több mint 120 000 amerikai felnőtt adatait elemezték, akik 50—74 évesen kapcsolódtak be a tudományos programba. A megfigyelés kezdetén végzett vizsgálatok szerint valamennyien egészségesek voltak. A kutatók figyelembe vették a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek ismert kockázati tényezőit — dohányzás, testsúly, vérkoleszterin, testmozgás —, és ezt követően azt nézték, hogy van-e különbség azok halálozásában, akik szabad idejükben naponta hat óránál többet üldögéltek, azokéhoz képest, akik három óránál kevesebbet töltöttek ülő testhelyzetben. A sokat üldögélő nők halálozása negyven százalékkal nagyobb volt, mint a keveset ülőké, a férfiaknál ez a különbség húszszázaléknyinak bizonyult. A sok ülés még veszélyesebb, ha a fennmaradó időben kevés mozgással párosul. A sokat üldögélő, minimálisan mozgó nők halálozása 94 százalékkal volt nagyobb, mint az aktívabb hölgyeké. A legkevesebbet mozgó férfiak halálozási aránya 48 százalékkal növekedett.
A rendszeres testmozgás hiányának ismert ártalmai mellett a kutatócsoport önmagában is veszélyesnek találta a sok ülést. Az üldögélés főleg a szív- és érrendszeri halálozást növelte, de többen haltak meg rák következtében is. (MTI)