Lapunk esetében ez a szerződés hátrányos is lett volna, hiszen az önkormányzat által szabott feltételek közt szerepel például az, hogy — szolgáltatásként — a közterület bérlését jóval a piaci ár feletti, az eddiginél tizenötször nagyobb értékben kellene megfizetnünk.

A határozattervezetek felvezetésében Antal Árpád András polgármester elmondta, az újságosbódék helyének odaadását a három napilapnak azért találta ki ily módon az önkormányzat, hogy ne kelljen nyílt licitet meghirdetnie a városnak közterülete bérbe adására, hiszen akkor fennállott volna a veszélye annak, hogy ,,egy bukaresti vagy egy konstancai cég" messze a kért ár fölé licitálva nyeri el a helyeket, hátrányos helyzetbe hozva a helyi újságokat kiadó cégeket.

Az együttműködési szerződés kiötölésére az adott lehetőséget, hogy az önkormányzatnak bizonyos közérdekű hirdetéseit (tanácsülések napirendje, közviták időpontja, felszólítások közterületen elhagyott autók elszállítására stb.) kötelessége közzétenni egy helyi magyar és román lapban, az együttműködés tartalmi része, hogy a lapok évi tízezer négyzetcentiméternyi (a román újság 10 400) felületet ugyancsak évi 16 000 lej (az Observatorul de Covasna 30 000 lej) értékben az önkormányzat hirdetései számára biztosítanak. Ennek ellenértékeként a Háromszék hét, a Székely Hírmondó öt, a román lap hat újságosbódénak való helyet kapott volna, mindhárom kettőt-kettőt a központban, a többit a város más részein. (Az évi 16 000 lejes hirdetési árat a hét újságárusbódé tíz négyzetméteres felületére leosztva négyeztméterenként évi ötven euró fölötti bérnek felel meg, holott ugyancsak a tegnapi tanácsülésen a piaci volt Eves üzlet kiterejesztésére a város négyzetméterenként évi 25 euróért adott bérbe felületet!) Mint a polgármester ismertette, az együttműködések révén az önkormányzat évente 60—80 ezer lejt spórolna meg, illetve másik haszna a városnak az lenne, hogy az új újságosbódék jobb kinézetűek, a városképbe beleillőek lennének, ugyanis az önkormányzat által készíttetett tervek alapján készülnének — természetesen, a kiadók befektetéseként. A Háromszéknek például havi hateurós négyzetméterenkénti csupasz területen kéne öt ötezer eurós szabványbódét építenie, miközben a magánorvosi rendelők bérleti díja — épülettel, tetőzetetel — egy euró havonta.

A felvezetéshez Kovács István szólt hozzá, méltányolva a tervezetet urbanisztikai és városgazdálkodási szempontból is, ugyanakkor kiemelve, hogy sérül a helyi vállalkozók támogatásának a polgármester által is oly sokat hangoztatott elve — az RMDSZ-irányítású tanácsok kötelező havi támogatását élvező Székely Hírmondót ugyanis egy kézdivásárhelyi cég adja ki, az Observatorul pedig brassói párttámogatású céghálózatot hozna be a hátán. A Háromszékről szólva kiemelte, lapunk kulturális intézménynek is minősül, tehát akár támogatásra is érdemesülne. Véleménye szerint a gazdasági hazafiasság és a pozitív diszkrimináció elve nem érvényesül, mint mondta, nem azonos feltételekkel kellene a várossal összenőtt lapnak indulnia, mint egy kézdivásárhelyi, brassói vállalkozásnak. Érvelése képviselőtársait nem befolyásolta, a Háromszék kiadójával kötendő együttműködési szerződésnél csak ő tartózkodott (a másik két újság esetében még két képviselőtársa csatlakozott hozzá), de mert a tervezet elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség, a tizenhárom igen szavazat nem bizonyult elegendőnek.