A VÁLSÁG OKA 2007-BEN KERESENDŐ. Meghökkentő megállapításra jutott Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsos, aki a Ziare.comnak adott interjúban nem kevesebbet állított, mint azt, hogy Románia jelenlegi mély válsághelyzetének oka az, hogy 2007-ben a parlament megpróbálta meneszteni az államfőt.
Mint ismeretes, a népszavazás visszahelyezte jogaiba az államelnököt, s 2009-ben hajszálnyi előnnyel ugyan, de elnyerte második mandátumát is. Lăzăroui közben azt is elmondta, Dan Diaconescu még csak be sem jegyzett pártja, ha ma lennének a választások, 13 százalékkal parlamenti politikai alakulat lenne. A Demokrata Liberális Párt rosszul áll — mondta —, jó esetben 15 százalékot érne el. Aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy az ellenzék ismét megpróbálkozhat az államfő felfüggesztésével s a kormány megbuktatásával, csak azt nem tudni még, mikor ér el olyan parlamenti többséget, hogy ezzel próbálkozzék.
LOPTAK A BANKTISZTVISELŐK. Hárommillió euró tűnt el Credit Europe Bank brassói ügyfeleinek számláiról. Eddig harmincnyolc esetben derült ki, hogy nagyobb összegek hiányoznak. A tranzakciók — a pénz külföldi bankszámlákra ment — a bank egyik alkalmazottja neve alatt futottak, aki ellen már beindult a büntetőjogi kivizsgálás. A Credit Europe Bank romániai alelnöke elmondta, már több személynek is megtérítették a kárt, és mindenkinek visszatérítik az ellopott pénzét. (Jurnalul Naţional)
DD-T BĂSESCU DOBTA BE A POLITIKÁBA. Az elnök tanácsadójának kijelentéseiről élénk vita zajlott csütörtök este a hírtelevíziókban, a meghívottak nemigen tudtak, mit kezdeni Lăzăroiu forradalmian új megállapításaival, abban azonban megegyezni látszottak, hogy Dan Diaconescu és pártja a Cotroceni-ben szervezett diverzió. (Realitatea)
NAGYOKHOZ MÉRI MAGÁT. Emil Boc áldozati miniszterelnöknek tekinti magát, s nem kisebb személyiségeket említ sorstársai között, mint Angela Merkel, Nicolas Sarkozy vagy Jose Zapatero, akiknek népszerűsége a megszorító intézkedések hatására csökkent. A közszolgálati televíziónak nyilatkozó miniszterelnök azt ellenben nem említette, hogy Németországban, Franciaországban vagy Spanyolországban közel sem hoztak olyan drasztikus intézkedéseket, mint Romániában, ellenben válságellenes programjuk hatása máris érződik, s ha a nehezén nincsenek is túl, helyzetük Romániáéval nem mérhető. (Cotidianul)
ÖSSZEOMLÁS VAGY VÁLASZÚT? Románia egészségügye az unió legkisebb költségvetésével rendelkezik, s a válság miatt egyre kevesebbet fordít a kormányzat az ágazatra. A lakosság orvosi ellátása egyre rosszabb, a betegek gyógyulási esélye meg egyre kisebb. A teljes leépülést felgyorsítja, hogy az orvosok tömegesen hagyják el Romániát. Az állami költségvetés mindössze a nemzeti össztermék 3,6 százalékát szánja az egészségügyre, ennek ellenére Cseke Attila, a tárca vezetője viszonylag optimista, nem látja, hogy összeomlana a rendszer, inkább csak nehézségekről beszél, s arról, válaszút elé érkezett az egészségügy — írja a BBC internetes honlapja.
RÁFIZETÉSES VASÚT. Kényszerszabadságra küldi a CFR mintegy 15 000 alkalmazottját. Ez azt jelenti, hogy hatvan napra csak fizetésük 75 százalékát kapják kézhez. Elbocsátáson is töri a fejét a vezetés — a CFR ugyanis nagy veszteséggel zárta az első fél évet —, de erről később döntenek. (Ziare. Com)
