Az államfő szerint a nyugat-európai államok félelmei és a sajtó bírálatai megalapozatlanok, hiszen a román állampolgárságot nem tömegesen adják meg, hanem egyéni kérelem alapján, ami összhangban áll az Európa Tanácsnak az állampolgárság megadásáról szóló, 1997-es egyezményével. Mint mondta, Románia csak azt teszi, hogy kedvezményesen ad román állampolgárságot azoknak a személyeknek és leszármazottaiknak, akiktől akaratukon kívül, politikai döntés nyomán vették el a román állampolgárságot. Leszögezte: nem tart attól, hogy a tavaly áprilisban módosított román állampolgársági törvény — amely megkönnyíti a moldovaiaknak, hogy román állampolgárságot kapjanak — megakadályozhatja Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását. Közölte, hogy idén körülbelül 17 000 moldovai kapott román állampolgárságot, akiknek többsége már Romániában tanult, de román állampolgárság híján nem tudott törvényesen munkát vállalni.

Peresz megköszönte

Simon Peresz izraeli államfő megköszönte a román államnak, hogy vállalja a második világháborús történelmének kegyetlenségeit és igazságtalanságait, amikor zsidóságuk miatt gyilkoltak le ártatlan embereket. Az izraeli államfő tegnap, romániai látogatásának második napján részt vett a bukaresti Holokauszt-emlékműnél rendezett megemlékezésen. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy a mai Románia már nem az az ország, amely a második világháborúban elkövette ezeket a szörnyű tetteket, hanem demokratikus és szabad állam. Románia hosszú hallgatás után ismerte el, hogy része volt a zsidóság kiirtásában. 2003-ban vizsgálóbizottságot állítottak fel a romániai holokauszt körülményeinek tisztázására. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel vezette bizottság megállapította, hogy 1940 és 1944 között román ellenőrzés alatt álló területen mintegy 270 000 román és ukrán zsidót gyilkoltak meg. A bukaresti Holokauszt-emlékmű felállítását is ez a bizottság javasolta, az emlékhelyet tavaly októberben avatták fel.