A ,,háromszéki székelyek atyjának" is nevezett Potsa huszonhat éven át szolgálta a megye gazdasági és művelődési fellendítését. Közvetlenül a kiegyezés után a főispáni székbe lépő Potsa fő célja az addig szinte ismeretlen Háromszék kulturális és gazdasági életének előmozdítása. Politikáját a hazája iránti odaadás jellemezte, a kiegyezés és az alkotmányosság igazi védelmezőjeként tartották számon. Nem erőszakkal, hanem vaslogikával sikerült felülkerekednie a vele ellentétes felfogásúakon. Életében számos szerepkört töltött be. A főispánság mellett a katolikus egyház főgondnoka, a Székely Nemzeti Múzeum felügyelőbizottságának, a Háromszék Takarékpénztárnak vezetője, számos más intézmény tiszteletbeli elnöke volt. Iparfejlesztő és gazdaságtudományi tapasztalatait a Székely Szövőgyár létrehozásáért végzett munkálkodásában sikerült kamatoztatnia, felismerve ennek jelentőségét a környék elszegényedésének megakadályozásában. Alapítványaival hozzájárult a polgári leányiskola, de főként az árvaház létesítéséhez. Egyik élharcosa volt a Székely Mikó Kollégium főgimnáziummá alakításának és a kézdivásárhelyi katolikus főgimnázium főiskolává való fejlesztésének. Erdély-szerte tudták, hogy az általa rendezett estélyeken (Potsa-estélyek) felszolgált kávét meg kellett váltani. Az ebből összegyűlt több mint 8000 koronát a Székely Nemzeti Múzeum építési alapjára ajánlotta fel. Érdemei elismeréséül Ferenc József császár 1896-ban ,,valóságos belső tanácsosává" nevezte ki. Portréját 50. születésnapjára 1886-ban festette meg Gyárfás Jenő, ma a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében látható.

Az alábbiakban Potsa főispánra emlékeztető néhány dokumentumot mutatunk be.

Az Ország Világ képes hetilap 1887. évi 38. számában Gyárfás Jenő Sepsiszentgyörgy nevezetes épületeiről készített rajzos összeállításán Potsa József arcélét is megörökítette. (1. kép)

1897 júniusában ünnepelték Potsa József főispánságának 20. évfordulóját. A megye elöljárósága ,,Háromszék közönségének nevében" zománcozott, ékkövekkel kirakott, fémdomborításokkal díszített fedelű, bársonnyal bélelt dobozba (2. kép) elhelyezett emlékalbummal ajándékozta meg szeretett főispánját.

Az album lapjai kartonból készültek, illusztrált keretes lapjaira a megyei intézmények (törvényhatóságok, egyesületek, testületek) mintegy 600 tagjának fényképe került. Az album tervét és kivitelezését Gyárfás Jenőre bízták. Különálló lapjai az ő díszítőművészi adottságait dicsérik. Gyárfás különben is szívesen vállalkozott kéziratok illusztrálására. (Ennek fő bizonyítéka az Ódák és románczok című kötet, mely ,,egy-egy lapjára színességével, gyönyörűen rajzolt betűivel, szövegképeivel a középkori kódexeket juttatja eszünkbe" — írja Gazda József Gyárfás-monográfiájában.) Az albumot a jubileumi ünnepségek előtti napokban a város lakossága Fejér István boltjának kirakatában csodálhatta meg. Ma a Székely Nemzeti Múzeum tulajdona. Első lapját a Háromszék 2003. február 22-i számában mutattam be. Ez alkalommal a második táblát közöljük, mely Potsa jótékonysági tevékenységének legjelentősebb alkotására, a szegények és öregek számára létesített menedékhelyre utal (ma a városi tűzoltóság épülete). (3. kép)

Az 1901-ben készült felvételen népes családja körében látjuk (három fia és egy lánya volt: Bertalan, Pál, Erzsébet és János). (4. kép)

A megyeházhoz vezető feljáró alján 1902. június 11-én készült felvétel elegáns hölgykoszorú közepén örökítette meg a főispánságának 25. évfordulóján rendezett ünnepély alkalmával. (5. kép)

Végül egy, a Potsa védnöksége alatt jótékonysági célokkal rendezett zeneest díszes meghívóját tárjuk az olvasó elé. (6. kép)