Kína három évtizedes lendületes gazdasági növekedés után elhódította Japántól a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának kijáró rangot. Az első továbbra is az Egyesült Államok.
A világ legnagyobb gazdaságának, az amerikainak negyedéves szintű növekedése az április—júniusi időszakban 2,4 százalékra lassult az év első három hónapjában elért 3,7 százalékról, és a jelenlegi, harmadik negyedév számos mutatója tovább erősíti az elemzők aggodalmait. A legnagyobb gond a tartósan magas, 10 százalék körüli munkanélküliség; a 2008-ban elmélyült világgazdasági válságban eddig már több mint 8 millió ember veszítette el munkahelyét a 300 milliós országban.
Szakértők azt sem zárják ki, hogy w alakú, ,,dupla aljú" pályára tévedt az amerikai gazdaság, vagyis ismét recesszió következik alig néhány negyedévvel azt követően, hogy Amerika kiemelkedett a legmélyebb krízisből, ami a múlt század harmincas éveinek nagy válsága óta megrázta a világ vezető nemzetgazdaságát.
A második helyre feltört Kína viharos fejlődésének egyelőre nem látni a végét. A hazai összterméket (GDP) tekintve az ázsiai ország öt évvel ezelőtt hozta be Franciaországot és Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig megelőzte Németországot, és a Világbank szerint a következő tizenöt évben letaszíthatja a trónról az Egyesült Államokat.
Az utóbbi időszakban némileg csökkent a lendület, a kínai gazdaság azonban lassulva is száguld; a második negyedévben 10,3 százalékkal nőtt a GDP éves bázison az első negyedévi 11,9 százalék után, és az export-világbajnoki címet Németországtól tavaly elhódító ország kivitele júliusban minden eddigi rekordot megdöntött.
A harmadik helyre szorult Japán gazdasága a második negyedévben alig nőtt, a GDP-bővülés üteme 0,1 százalékra esett vissza az első negyedévi 1,1 százalékról. A stagnálást csak az exportnak köszönhetően kerülte el a távol-keleti szigetország, ahol a kormányzati ösztönző programok kifutása miatt a belső fogyasztás igen gyenge. Szakértők további lassulást valószínűsítenek, mert szűkülhetnek a lehetőségek a legfontosabb felvevőpiacokon — a gyengélkedő Egyesült Államokban és a gazdaság túlfűtöttségétől tartó pekingi vezetés intézkedéseinek hatására a korábbinál kevésbé rohamos ütemben növekedő Kínában —, és az erős jen is fékezi az exportot. Ráadásul újabb kormányzati élénkítő programokra nincs esély, mert az államadósság már most is a GDP kétszeresét teszi ki.
A negyedik, Németország gazdasága erősen függ az exporttól, így az átlagosnál nagyobb mértékben megszenvedte a világgazdasági válságot, de gyorsabban is kapaszkodott ki belőle; a GDP az újraegyesítés óta eltelt húsz évben az idei második negyedévben növekedett a legnagyobb mértékben, negyedéves szinten 2,2 százalékkal, éves összevetésben 4,1 százalékkal.
Az euróövezetben és az egész Európai Unióban az első helyen álló német gazdaság négy negyedéven át tartó visszaesés után a tavalyi második negyedévben emelkedett ki a második világháború óta legmélyebb recesszióból, 2009 egészét tekintve azonban így is 4,9 százalékkal csökkent a GDP. Az április—júniusi időszak folyamatai láttán elemzők már háromszázalékos éves növekedésről beszélnek, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a jelenleginél alacsonyabb fordulatszámra kapcsol az unió gazdaságának motorja.
A világrangsorban ötödik helyen álló francia gazdaság szerkezete egyenletesebb a németnél, mert nagyobb a lakossági fogyasztás súlya. Főként ez a tényező, a belső fogyasztás élénkülése gyorsította fel a francia GDP-növekedést 0,6 százalékra az első negyedévi 0,2 százalékról. Az export inkább visszafogta a növekedést, mert a roncsprémiumprogramok kifutása miatt csökkent a kereslet a francia autók iránt. A kormányzat 1,4 százalékos növekedést valószínűsít 2010-re, kockázati tényező azonban a közelmúltban elhatározott takarékossági program, amellyel Párizs az államháztartási hiányt kívánja az uniós határok közé szorítani.
