A megyei önkormányzat üléséről szóló tudósítás szerint a megyeatyák nem tudtak dűlőre jutni a kérdésben. Az egyik frakció előkészítette a határozattervezetet, a másikat nem kérdezték meg, a harmadikat nemhogy kihagyták az előkészületekből, de még hozzájuk kötődő ,,csoda" sem került fel a listára — ezek a sérelmek.

Itt van néhány buktató. Ahhoz, hogy valamit népszerűsítsünk, nem kell semmiféle pályázat, azt mindenféle módon meg lehet tenni. Lám, a megyeháza lajstromán szereplő csernátoni Haszmann Pál Múzeumhoz idényben egymás után érkeznek a kirándulóbuszok, pedig még sehol sincs a szóban forgó pályázat.

A listán nem szerepel Kőrösi Csoma Sándor neve semmilyen formában. Angol nyelvterületen — s a világon ez a legelterjedtebb — az ő neve felér egy világítótoronnyal. Sok szöveg nem kell mellé, csak annyi, hogy itt született, látogatható az emlékháza, s a meglévő mellé kellene kovácsolni egy kis turizmusfellendítő kultuszt is. Kérdés, hogy milyen közönséget kívánunk megcélozni. Szerintem nem csak a magyart, hanem széles e világon minden nemzetét célba kell venni. S az angolokhoz a legrövidebb út Tibeten és Csomakőrösön — tehát Háromszéken — át vezet.

Aztán itt a köpeci református templom. Maga az épület nem nyújt nagy látványt, de felbecsülhetetlen értéket rejt, egy címerkiállítást, mégpedig kazettákon. A nyugati karzat mellvédjén a nemes székely nemzet címerét hat erdélyi fejedelmi család címere övezi, a keleti karzat alatt Köpecé, a déli bővítés mennyezetén tizenhat köpeci vagy a faluhoz kötődő család nemesi címere látható. Ez utóbbiak tükörábrázolásban. Ez önmagában is egyedülálló, de a címerekkel díszített kazettás mennyezet is páratlan a maga nemében. Olyannyira, hogy a Monumentul című szakmai periodika tizedik kiadása harminc oldalt szentel a köpeci templom címereiről szóló tanulmánynak. Nem mellékes, hogy a kazetták díszítése a legnagyobb magyar címerművész, Keöpeczi Sebestyén József heraldikus alkotása 1926-ból.

A listán szerepel a Rétyi Nyír. De ott mivel dicsekedjünk? A Cserésdombon törvénytelenül egymás hegyére-hátára felhúzott házikókkal, vagy a túloldalon létesült vendéglátó-ipari egységekkel, netán az erdő közepén levő Csau-villával? Ezeket inkább elrejteni kellene…

Ott a másik természetvédelmi terület is a nevesítettek között: a Csomád-Bálványos kistérség. Nem rossz ötlet, de hangzatosabban is lehetne tálalni, például a mindenki által ismert Bálványos-vár és Csomád-Bálványos természetvédelmi területként.

A gelencei Szent Imre római katolikus templom jelenléte egyértelmű. Arra az UNESCO is felfigyelt, négyszer szerepelt a legveszélyeztetettebb száz műemlék listáján. Ideje lenne már a világörökség részévé nyilváníttatni! Aztán még akad templom a listán, az illyefalvi és a bibarcfalvi református. Felmerül a kérdés: mivel alábbvaló a sepsiszentgyörgyi Vártemplom? S kérdések még szép számban merülhetnek fel.

Szóval, reklámozni pályázat nélkül is lehet, s a csodaszámba kerülő potenciális célpontokat szakembereknek kellene mérlegelniük, nem politikai vagy nemzetiségi alapon összeállítani a lajstromot.