Birkakóstoló Szentgyörgyön
Hét végén befejeződött az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó a budai Várban. A hatnapos rendezvény keretében tartották meg a X., jubileumi Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust, valamint a Magyar Zoonológiai Társaság éves közgyűlését.
A világtalálkozó mellett megrendezték a Hajrá, hazai! fórumot és piacot. A záró gálavacsorán kiosztották azokat a díjakat, amelyeket a Várban, az öt vidéki helyszínen, valamint Sepsiszentgyörgyön megtartott húsbajnokságok legjobbjai nyertek.
A fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a talajművelés—növénytermesztés—állattenyésztés—húsfeldolgozás—ételkészítés—hulladékkezelés lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik. Magyarország a gondolat egyik úttörője: itt hozták meg az első olyan európai élelmiszerlánc-törvényt, amely már a fenntarthatóság szempontjait is tartalmazza.
A világtalálkozón 33 ország 64 intézményéből 109 szerző előadásait ismerhette meg a hallgatóság. A jelenlévőkön kívül videokonferencián mintegy háromszáz magyarországi és külföldi helyszínről kísérhették figyelemmel az előadásokat.
Születőben a Budapesti Charta
Az első világtalálkozó zárása egyben a második találkozónak az indítója volt — ez jövőre a tejjel és tejtermékekkel foglalkozik majd. A fenntarthatóság gondolatát hivatott szolgálni a Budapesti Charta, amelynek első szövegtervezetét a világtalálkozó záró napján vitatták meg. Olyan sok érdemi hozzászólás érkezett írásban, valamint a helyszínen, hogy a résztvevők elhatározták: héttagú nemzetközi bizottságot alakítanak a végleges szöveg kialakítására. A Budapesti Chartát így 2011-ben terjeszti a bizottság a tervezett II. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozó résztvevői elé.
Bevonták a vidéket is
A szakmai közönségen kívül a fogyasztók is részesei lehettek az eseménysorozatnak. A budai Hilton Szálló Dominikánus udvarában nyílt meg a Hajrá, hazai! fórum, ahol hírességek és mesterszakácsok adtak tanácsokat a látogatóknak a megfelelő étel kiválasztásáról és elkészítéséről. A Magyar Kultúra Házában pedig a Hajrá, hazai! piacon kóstolni és vásárolni lehetett a legkiválóbb magyar élelmiszerekből — de meg lehetett ízlelni még a magyarországi gazdaságokban nevelkedett emuk húsát is.
A világtalálkozóhoz kapcsolódóan vidéki városokban élelmiszer-bemutatók és -bajnokságok gazdagították az ünnep programját. Szegeden a vadételek, vadkülönlegességek bajnokságát rendezték meg. Mezőkövesden a szalonna, tepertő, zsírok, Alsózsolcán a felvágottak és vörös áruk, Szigetváron a disznósajtok, kenőmájasok, Hortobágyon a halak és halkészítmények, valamint a marhahúsok és húskészítmények, Sepsiszentgyörgyön a birkahúsok és a birkahúsból készült ételek keltek versenyre. A nyertesek az augusztus 21-i gálarendezvényen Budapesten vehették át oklevelüket és a bajnoki érmeket, utóbbiak Kovács Gábor sárospataki kerámiaművész munkái.
Tizenhárom csapat Sepsiszentgyörgyön
Vajda Lajos, a háromszéki kis- és középvállalkozások Asimcov-szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: a sepsiszentgyörgyi élelmiszer-bemutató nap szervezésében részt vett a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátóegységek Szövetsége (SVESZ), a Szabadtűzi Lovagrend, valamint Sikó-Barabási Sándor, a megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője. A Park Szálló előtti téren csütörtökön tizenhárom csapat mérte össze tudását, tizenkettő a megyeszékhelyről, egy román csapat pedig Kovásznáról. Külön versenyeztek a kályhán és bográcsban készült ízletességek elkészítésében. A sepsiszentgyörgyi nap első díjasaként a Tribel vendéglő csapata lehetett jelen a budapesti gálarendezvényen.
Vajda Lajos azt is megjegyezte: ez volt idén a hetedik gasztronómiai rendezvényük, hét végén következik az első pityókafesztivál Kézdivásárhelyen, de úgy látja: általában a nyilvánosság nem szentel kellő figyelmet a vendégforgalom tekintetében is jelentős és jobban kihasználható eseményeknek. (MTI—incze)
