A miniszterelnök erről és a magyar gazdaság kitörési lehetőségeiről a külképviseletek vezetőinek beszélt Budapesten. Azt mondta: erősebb, stabilabb és bátrabb külpolitikára van szükség, hogy érvényesíteni lehessen a magyar érdekeket.

Új világrend alakul

Orbán azt mondta: a szerződésre szükség volt, mert enélkül Magyarország nem maradhatott volna talpon, ám nem mindegy, hogyan értelmezik ezt a szerződést. ,,Mi az IMF-fel kötött megállapodásunkat egy kölcsönszerződésként értelmezzük, az IMF pedig gazdaságpolitikai megállapodásként értékeli. A magyar érdek az, hogy az IMF-fel, ha szükséges, rendszeresen kölcsönszerződéseket kössünk. Az nem érdekünk, hogy az IMF-fel gazdaságpolitikai megállapodásokat kössünk" ― jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte a gazdaságpolitikai együttműködés szükségtelenül bekorlátozná Magyarország önállósságát. Orbán Viktor úgy látja: hasonló bátorságra lenne szükség a külpolitikában is. Ugyanakkor az adórendszer megváltoztatásáról is beszélt a kormányfő, aki szerint ez a versenyképesség egyik legfontosabb alappillére. Úgy látja: csak jó adórendszerrel lehet munkahelyeket teremteni. A kormány célja nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék és a foglalkoztatottság növelése. A miniszterelnök hangsúlyozta: olyan új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól. Hozzátette: a következő időszakban a Nyugat gazdasági súlya egyre csekélyebb lesz, Magyarországnak azonban arra kell törekednie, hogy ebben a környezetben is növelje gazdasági szerepét.

A kormány megalakulása óta eltelt három hónapot úgy értékelte, sikerült helyreállítani Magyarországon a jogállamiságot. Példaként felemlítette, hogy a parlament megválasztotta a hiányzó alkotmánybírákat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét, megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát és a jogrendet az utcán. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: világossá tették, hogy semmilyen szerveződés ― akárhogy is hívják ― nem bonthatja meg az állam demokratikus erőszakmonopóliumát.

Szólt a médiáról is, és kiemelte, a legfontosabb, hogy a magyar médiahatóság élén hosszú ideig nem volt vezető, most viszont van. Nagy viták voltak és lesznek még, de a lényeg, hogy most van egy világos, törvényben szabályozott működési rend ― mondta.

Legyen magyar álláspont

A kormány célja az, hogy minden ügyben legyen magyar álláspont ― jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár a külképviselet-vezetői értekezleten. Az államtitkár megjegyezte, hogy a kormány külpolitikai törekvései világosak, szemben az előző kabinet időszakával, amikor több kérdésben nem volt magyar külügyi álláspont, és kormányzati iránymutatás hiányában a diplomáciában is gyakran a ,,belelétezés", a ,,semmittevés" volt az uralkodó.

A külügyminisztérium előtt álló feladatok között említette egy új külügyi képzési rendszer létrehozását, valamint azt is, hogy újragondolják a kapcsolattartást azokkal az államokkal, amelyekben Magyarországnak nincs állandó képviselete. A politikus arra is kitért, hogy noha az elmúlt években sok szó esett a határon túli magyar közösségek autonómiájáról, alig sikerült eredményt elérni. Úgy fogalmazott: ,,Elfogadható egyezség lenne, hogy mi kevesebbet emlegetjük az autonómiát, de lesz autonómia a szomszédos országokban élő magyarok számára." Ezzel kapcsolatban kiemelte, a határon túli magyar közösségek egyenjogúságának útja az autonómián át vezet, a kétoldalú kapcsolatok pedig a kisebbségi problémák megoldása révén javulhatnak. Példaként említette, hogy a Magyarország és Szlovákia, valamint a Magyarország és Ukrajna közötti viszony is jobbá vált az elmúlt hónapokban pusztán azáltal, hogy párbeszéd indult a problémákról.