ÍGY LÁTJÁK COTROCENI-BEN. Sebastian Lăzăroiu elnöki tanácsadó állítja, hogy a rendelkezésére álló közvélemény-kutatások szerint Dan Diaconescu pátja elérte a húsz százalékot. Más szociológusok teljesen más adatokat hoztak nyilvánosságra, például Vasile Dancu, az IRES vezetője augusztusi felmérésre hivatkozva azt mondja, a szocdemek 36 százalékon, a liberálisok 26, a demokrata liberálisok 16, Diaconescu pártja 9 és a Nagyrománia Párt 7 százalékon áll. (Puterea)
NE FIZESS! El kell törölni azt a rendeletet, amely az önálló munkavégzésből származó jövedelemre kötelezővé teszi a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és munkanélkülisegély-járulék fizetését ― véli a Román Akadémiai Társaság, amely azt tanácsolja az érintetteknek, hogy ne tegyenek le semmilyen nyilatkozatot, ameddig nem javítják ki a törvényt. A Társaság szerint a rendelet káoszt teremtett mind az jövedelmet szerzők, mind az azt biztosító cégek között, a büntetés irreálisan magas, a félreérthető megfogalmazások pedig végeláthatatlan munkafolyamatokat okoznak. ,,A rendelet tiszta példája az aberráns törvényalkotásnak, amelyet lehetetlen alkalmazni" ― vélik a társaság képviselői. (Realitatea.net)
BEDŐLHETNEK A KELET-EURÓPAI GAZDASÁGOK. Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora azt jósolja, hogy néhány kelet-európai ország két-három év alatt beleroppan a költségvetési megszorításokba. Rogoff Romániát is ezek közé sorolja. (Cotidianul)
ÖT ÉVRE VISSZAMENŐLEG FIZET. Akik az elmúlt öt évben jövedelemre tettek szert, de nem fizettek egészségbiztosítást, visszamenőleg öt évre ki kell fizetniük azt. A törvény 2006 óta érvényben van, megtörténhet ― ismerik el az egészségbiztosító emberei —, hogy nem mindenki hallott róla. (Cotidianul)
A FŐVÁROSBAN ADNAK TÖBB CSÚSZÓPÉNZT. A lakosság 75 százaléka szerint nőtt a korrupció Romániában az utóbbi öt évben, csupán hat százaléka állítja ennek az ellenkezőjét ― derül ki a CSOP közvélemény-kutató intézet május 25. és június 5. közötti felméréséből, amelyet a Demokrácia Alkalmazásáért Egyesület felkérésére készített. A fiatalok, nyugdíjasok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők, kisebbségiek és a bukarestiek kevésbé gondolják azt, hogy nőtt a korrupció. A lakosság továbbra is leginkább a hadseregben (51 százalék) bízik, de kiemelt bizalmat élveznek az oktatási intézmények (43), a polgármesteri hivatalok (39), az egészségügyi intézmények (31), a megyei tanácsok (26) és a prefektusi hivatalok (25) is. A megkérdezettek 13 százaléka válaszolta azt, hogy az utóbbi egy évben adott kenőpénzt, 80 százalékuk nyilatkozta, hogy nem. A bukaresti lakosok körében elterjedtebb a csúszópénzadás, vidéken nem jellemző. (Realitatea)
