Lybek szerint Romá­niában jelentősen növekedett az állami alkalmazottak bére és az ágazatban dolgozók száma, ezért is kellett korrigálni e téren, hiszen a bérezésre fordított kiadások aránya nagyobb volt, mint a bevételeké. A bevételek a hazai össztermék (GDP) körülbelül harminc százalékát teszik ki, míg más országokban ez az arány 48—50 százalék. Romániában azért érződtek annyira a válság hatásai, mert a deficit gyorsan növekedett, elérte a GDP 8,8 százalékát, miközben Bulgária ugyanabban az időszakban költségvetési többletet regisztrált. Lybek úgy véli, nagyobb rugalmasságra van szükség, politikai akaratra és a szociális partnerek segítségére. A Valutaalap képviselője szerint Románia legnagyobb gondja pénzügyi-adópolitikai természetű, a hatóságok ezért is hoztak bizonyos védelmi intézkedéseket. Ha az államháztartási hiány kérdését nem sikerül megoldani, az igen súlyos gondokat okozhat — fejtette ki.

Tüntetnek a minimálbérért

Október 7-én, a tisztességes munka világnapján tüntetést szerveznek Bukarestben a szakszervezetek, mert elégedetlenek az új bérezési törvénytervezettel: az előírások szerint jövőtől az összes közalkalmazott kevesebbet kap majd. A szakszervezetisek arra kérik a kormányt, hogy 2011-re a 2009-es decemberi béreket vegyék számítási alapul, és ne a 25 százalékkal csökkentett, 2010. júliusi, mert a júliusi bércsökkentések az alkotmány és az alkotmánybíróság döntése szerint ideiglenes jellegűek, csak idénre érvényesek. A konföderáció legkevesebb 705 lejes minimálbért követel 2011-ben, és ezért elszántan, akár több napig tartó tiltakozásokkal is harcolni fog. A kormány hétfőn 650 lejes minimálbért javasolt, a szakszervezetek szerint azonban ez vicc, amely még az inflációt sem fedezi.

Az egyszülős családokat sem kímélik

Körülbelül 100 000 személy nem részesül többé a kiegészítő, illetve az egyedülálló szülőknek járó pótlékban, miután hatályba lép az új törvény. A jogszabály csökkenti az egy főre eső jövedelem felső határát, amely alapján ezeket a támogatásokat odaítélték. A szociális, család- és munkaügyi minisztérium tervezete szerint azok a családok, amelyekben az egy főre eső jövedelem 371 és 470 lej közötti, nem részesülhetnek többé a kiegészítő vagy az egyedülálló szülőknek járó pótlékban. A fűtéspótlékot vagy gyermeknevelési segélyt azonban továbbra is megkapják. A tárca körülbelül 490 000 olyan családról tud, ahol az egy főre eső jövedelem 370 lej alatti. Esetükben növelik a támogatást. Mihai Şeitan munkaügyi miniszter szerint a törvénytervezetet október végéig el kellene fogadni, mivel része a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásoknak, és feltétele a következő hitelrészletek folyósításának. Az új szabályozás a kormány szerint azért is szükséges, hogy ne a munkakerülést ösztönözzék, a szociális juttatások összértéke jelenleg ugyanis számos családban eléri a havi 3000—4000 lejt.

Elakadt a romák hazazsuppolása

Megakadályozta egy roma csoport hazazsuppolását Romániá­ba egy közigazgatási bíróság tegnap Franciaországban. A lille-i rendőrség a közrend veszélyeztetése miatt kérte három, a város közelében kiürített telepen élő roma hazatoloncolását. Pénteken négy másik romániai cigány ügyében döntött úgy a bíróság, hogy meg kell semmisíteni a kitoloncolást elrendelő végzést, mert egy tavalyi ítélet értelmében terület elfoglalása nem veszélyezteti a közrendet. Párizs az év kezdete óta közel nyolcezer romát küldött vissza Romániába és Bulgáriába. A hazatérő felnőttek egy része 300 eurós segélyt kapott a francia államtól. Teodor Baconschi román külügyminiszter szerint nem megoldás a romák hazatelepítése. ,,Lakásokra van szükség, az oktatáshoz való hozzájutás javítására, egészségügyi rendszerre. Ez nem oldható meg két nap alatt. Ez több évszázados, nemzetek felett átívelő probléma" — hangoztatta Baconschi. Egy romániai cigány érdekvédelmi szövetség arra szólította fel az Európában élő romákat, hogy ne vásároljanak francia termékeket, és szeptember 6-án — amikor Párizsban néhány ország részvételével tanácskozást tartanak a migrációról — tüntetést is szerveznek Romániában.