Az albizottság meghallgatott két fiatal lányt, akik többek között arról számoltak be, hogy többször bántalmazták őket a rendőrök 2006. szeptember 19-éről 20-ára virradóra történt elfogásuk során a fővárosban. Egyiküknek személyes tárgyait tulajdonították el az őrizetbe vétel során, előzetes letartóztatásukról pedig úgy döntött a nyomozási bíró, hogy a lányokat meg sem hallgatta.

Révész Máriusz szerint ami akkor történt, több mint hiba, s ezért azoknak a rendőröknek, ügyészeknek, bíráknak, akik részt vettek a jogsértésekben, nincs helyük a rendőrségen, ügyészségen, bíróságon. A hatórás meghallgatáson szót kapott Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője is, aki szintén azt hangsúlyozta, hogy a mintegy 100―150 hasonló esetet ismerve korántsem arról van szó, hogy hibáztak volna az eljáró rendőrök, ügyészek, bírók, hanem hogy olyan koncepciós büntetőeljárások folytak, amelyek eleve alkalmatlanok voltak az igazság kiderítésére.

Az albizottság meghallgatta Mangel Gyöngyit, a Magyar Rádió munkatársát, aki többek között arról beszélt, hogy rá és több kollégájára is megfélemlítő hatással volt, ahogy a 2006 őszi MTV-ostromot követően a fekete ruhás, páncélt viselő rendőrök szinte megszállták, és bázisként használták a rádió Bródy Sándor utcai épületét. A rádiós elmondta, hogy időnként kínzásra emlékeztető hangokat, pufogást és kiáltást lehetett hallani, és beszélt olyan kollégákkal, akik elmondásuk szerint látták, amint rendőrök térdepeltettek elfogott civileket az épület udvarában. Mangel Gyöngyi beszélt arról is: azt az utasítást kapták, hogy akinek nincs dolga az épületben, menjen el, a rádiós dolgozók pedig az éppen akkoriban lezajlott jelentős leépítések miatt nem mertek kérdezősködni a rendőri jelenléttel kapcsolatban.

Gyurcsány nem adott utasítást

Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be tegnapi meghallgatásán. Elmondta, az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este ― ,,amikor megindultak a drámai események" ― a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi ― beszámolója szerint ― akkor beszélt a kormányfővel, amikor közölte, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe. A Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő erőszakos eseményekről szólva Szabadfi Árpád úgy fogalmazott, hogy traumát jelentettek számára, amelyet máig nem hevert ki.

Kártérítés a jogsértések áldozatainak

A kormány tegnapi ülésén úgy határozott, hogy az állami vezetői mulasztások és a 2006. őszi törvénytelen rendőri fellépés kárvallottjai legkésőbb az október 23-i nemzeti ünnepig megkapják a nekik járó kártérítést. Nagy Anna kormányszóvivő szerint a döntésnek szimbolikus jelentősége van, hiszen a magyar demokrácia történetében eddig alig fordult elő, hogy a kormány kimondja: az állami vezetők mulasztásai nem maradnak következmények nélkül.

A parlament még júniusban fogadta el azt a határozati javaslatot, amelyben az Országgyűlés bocsánatot kér mindazoktól, akiket 2006-ban ― augusztus 20-án, illetve az ősszel ― az állami vezetők mulasztásai, illetve a törvénytelen rendőri fellépés folytán sérelem ért. A törvényhozás erkölcsi és anyagi kártérítésről is rendelkezett, illetve felkérte a kormányt, hogy tegye meg a kártérítéshez szükséges lépéseket.