Ahelyett, hogy összehangolnánk céljainkat, munkánkat, s egyesítenénk erőnket — anyagiakat, szellemieket... —, mert ezt kívánja vergődő sportéletünk, mely immár árnyéka lett régi önmagának, hazugságokkal, hamis állításokkal próbáljuk kicsikarni azt, amihez holmi keveset tettünk, de a kész egészet kívánjuk anélkül, hogy lenne egy épkézláb elképzelésünk ama „egész" hivatásának érvényesítésére.
Úton-útfélen, telefonon szajkózzuk mindenféle alapot nélkülöző állításainkat, meggondolatlanul kiabálunk, szidjuk azokat, akik még bíznak abban, hogy előbb-utóbb mindenki belátja majd a még meglévő értékeink megmentésének, ápolásának szükségességét, s ezért kész is lesz áldozni, dolgozni.
Ilyen még meglévő értékünk a Szemerja negyedi sportbázisunk (beleértve az atlétikapályát, a labdarúgópályát, a sportszállót, a Szabó Kati Sportcsarnokot, a sportcsarnok melletti műfüves minifocipályát, az edzőpályákat), melynek gondozási, fenntartási munkálataiból kivonult a város — hadd ne mondjuk itt el, mit hagyott maga után, ne mondjuk, hiszen közben a helyükre lépett karbantartók azóta is megállás nélkül dolgoznak, hogy ember elé való arcot adjanak a létesítménynek —, s melynek használatát a régi beidegződések alapján nagyon sokan igénylik, olyanok is, akik más célból akarják igénybe venni, mint amiért azt annak idején létrehozták, megépítették. A régi beidegződések tovább élnek az emberekben, akárcsak a víz-, gáz- és áramszolgáltatókban, akik hajszálpontosan küldik minden hónapban a számlát, melyet ha nem törleszt a felhasználó, büntetik, kikapcsolják a víz-, az áramszolgáltatását... A legutolsó vízszámla, melyet az MSC kapott, például 4500 lejről szól... És akkor még nem szóltunk a villany-, a gázszámláról, az alkalmazottak fizetéséről. És még valami: az MSC működési szabályzata változatlanul előírja, hogy évi költségvetésének felét magának kell előteremtenie.
Na de ne szaporítsuk a szót, értsük meg: ma mindenért, amit használunk, fizetnünk kell! Hogy csak a sportnál maradjunk: a fedett, a szabadtéri uszodában egy órára is fizetni kell! Függetlenül attól, hogy azt ki építtette. Logikus tehát, hogy a milliárdokba került műanyag borítású atlétikapálya használatáért is fizetni kell, úgy, mint a Lola műfüves minifocipálya igénybevételéért. Szokjuk meg, fogadjuk el, hogy a stadionnak is van egy órarendje, van egy belső használati szabálya, melyet minden sportolni szerető, civilizált embernek be kell tartania. Közben a klub gondoskodott a gyerekek sétáltatásáról is, a parkoló és a lelátó közötti gyepszőnyeget játékra alkalmassá tette, s ez ingyenes. Ami pedig az új sportterem megközelítését illeti, ne feledjék, ennek van utcára nyíló főbejárata s mellette egy parkoló. Igyekezzenek azt használni, hogy a városgazda is elmondhassa: nem hiába építtette a parkolót, na meg aztán nehogy a burján felvegye azt.
Na de térjünk vissza a sportbázisra. Az atlétikapálya pillanatnyi órarendje: 10—12 és 16.30—19.30 óráig a klub sportolói használják, a nap többi órájában reggel 6-tól 22 óráig a szaladni vágyók, a kocogók rendelkezésére áll. És szinte ingyen, hiszen egy hatlejes belépőkártyát kell váltaniuk a klubnál, melyet év végéig használhatnak. A labdarúgópálya órarendjének kialakítása és a pálya használati díjának megállapítása folyamatban van. Igénylők: a Junior Soccer, az Iskolás Sportklub és legújabban a Zágoni FC jelezte használati szándékát. A Szabó Kati Sportcsarnok jelen pillanatban reggeltől estig üzemel. Az igénylők: az MSC három kézilabdacsapata, a Sepsi BC kosárlabdacsapata és a Sepsi FC futsalegyüttese. A belső rendszabály itt nagyon is kötelező, gondolunk itt egymás tiszteletben tartására és a gondozó személyzet felesleges munkától való megkímélésére, a cipők használatára, az utcai és az olyan sportcipőkre, melyek nyomot hagynak a nagyon drága parketten. A teremdíj 130 lej/óra. Az erőterem használati díja: 30 lej/óra csapatonként. A szauna, gőzfürdő, medence díja: 100 lej/óra csapatonként. A sportcsarnok melletti műfüves minifocipálya díja: sötétedésig 35 lej/óra, villanyfénnyel 65 lej/óra.
Száz szónak is egy a vége: az Országos Sporthatóság (korábban Sportminisztérium, hogy a jövőben végül is minek fogják nevezni, azt az Isten tudja) tulajdonát képező sportbázist adminisztráló MSC nem zárt ki senkit a sportbázisról, egyszerűen csak rendet csinál, betartatja a belső használati szabályokat, más szavakkal fogalmazva, igyekszik civilizált arcot biztosítani a már megöregedett sportlétesítménynek. Nem a saját maga, hanem mindenekelőtt a sportolni szerető emberek és a még sínylődő sportmozgalmunk hasznára. Nem kiabálni, hamis vádakat gyártani, hanem civilizáltan kapcsolatot kell teremteni, s abból nyer a sport.
(nagymohai)
