Ezerszínű, kedves nyár:
elszállt tarka lepke —
Csitri-csivi fecskék
sem ülnek az ereszre...
Hosszú nagyvakáció:
már csak emlék, álom —
Szép volt, jó volt, s hogy eltelt,
kicsit még sajnálom.
De szólít az iskola,
s padok, térkép, tábla
ha tehetnék, futnának
elénk az utcára.
Mint egy nyüzsgő hangyaboly,
olyan lett az osztály,
s csupa kérdésekből állunk:
,,...hát te hol nyaraltál?
...tenger? ...tábor? ...fenyvesek?..."
Emlékek cikáznak:
egy-egy fényes darabja
az elsuhant nyárnak.
Nézzük egymást kacagva:
,,— Pityu, hogy megnőttél!...
— Kati, Palkó, te talán
kávéban fürödtél?!..."
Szép volt a vakáció,
mint egy színes álom,
de hogy eltelt, oly nagyon
most már nem is bánom.