Grönland semmit nem akar a véletlenre bízni. Az északi szigetországban ezért már előrelátóan létre is hoztak egy kőolajalapot, a fekete arany reménybeli áramlásából származó jövedelmet — norvég mintára — félreraknák, és az később az államháztartást, illetve a jövőbeli nyugdíjasokat illetné. Grönland lehet a jövő olajnagyhatalma?
Az első olajcseppek és az első olajdollárok azonban még távoliak. Ezzel tisztában van Kuupik Kleist, Grönland miniszterelnöke is, aki sokkal inkább egy megfontolt uralkodó türelmével, mintsem a potenciális olajbáró lelkesedésével beszél a nyugati partoknál elvégzett, kecsegtető első próbafúrások eredményeiről. "Vannak pozitív jelek, de egyelőre nincs bizonyítékunk a kőolajkészlet tényleges létezésére" — mondta a kormányfő a közelmúltban egy koppenhágai sajtóbeszélgetésen.
Előtte a Cairn Energy skót vállalat szóvivője bejelentette: az első fúrások szénhidrogén-rétegeket jeleztek a mélyben, ami arra utalhat, hogy kőolaj- és földgázkészletek rejlenek a grönlandi partoknál. A cég az Egyesült Államok egy 2008-as geológiai felmérése alapján kezdett érdeklődni Grönland iránt. Becslések szerint az északi sarkkörön túl a sziget mélyén 17—18 milliárd tonnányi kőolaj lapulhat, ami a világ készletének mintegy negyede. Csak a Baffin-öbölben, Grönland nyugati partjától 140 kilométerre, ahol a Cairn megkezdte a próbafúrásokat, a remények szerint 4 milliárd tonnára bukkanhatnak. A vállalat maratoni kutatásra számít, mivel a tízezer négyzetkilométernyi Sigguk-mező akkora kiterjedésű, mint a Niger folyó deltavidéke. A cég idén szeptember végéig végezhet feltárásokat, addig még két próbafúrásra kaptak engedélyt.
,,Provokatív" szigetlakók
Sokan ezt újabb provokációnak érzik a négyötöd részben jéggel borított sziget kormánya részéről. Az első próbafúrásokra az engedélyt ugyanis alig két hónappal a mexikói-öbölbeli olajfúró platform felrobbanása után adták ki. Míg az északi sarkkör mentén fekvő Egyesült Államok, Kanada és Norvégia megtiltotta a mélytengeri fúrásokat a sarkkör térségében, az egyelőre tapasztalatlan, de a jövőben talán olajhatalommá emelkedő Grönland nem lát okot hasonló intézkedés bevezetésére. A Greenpeace hangosan követeli a szélsőséges időjárási viszonyokkal és számtalan jégheggyel nehezített terepen végzett fúrások leállítását. A Grönland partjainál végzett mélytengeri fúrások veszélyeit nem csak a zöld aktivisták hangsúlyozzák. Peter Wadhams, a Cambridge Egyetem professzora egyenesen őrültségnek titulálta a tervet: mivel a sarki vizeket télen vastag jégréteg borítja, előfordulhat, hogy egy esetleges olajszivárgást akár hónapokig nem tudnak elállítani.
Nem figyelnek a zöld aggályokra
A grönlandi hatóságok viszont arra hivatkoznak, hogy mivel a Cairn csak szeptember végéig folytathatja a fúrásokat, vész esetén lesz elég idő a szükséges mentési munkálatokra. Ezenfelül a szakemberek csak egy platformról fognak dolgozni, egy másik csak tartalék lesz, és üzembe helyeznek két távirányítású biztonsági szelepet is. A Mexikói-öböllel ellentétben a Baffin-öbölben csak 300—500 méteres mélységben végeznek fúrásokat — teszik még hozzá a hatóságok.
A sziget lakói sem akarják meghallani a környezetvédők figyelmeztetéseit. A Greenpeace által a sziget székhelyén, Nuuk városában szervezett vitaestre alig húsz ember volt kíváncsi, miközben az épület előtt csaknem tízszer annyian tüntettek az aktivisták ellen. Még friss az emléke annak a bálna- és fókavadászat elleni Greenpeace-akciónak, amely felfordulást okozott ezen termékek legfontosabb felvevőpiacain.
Függetlenségi álom
Bár minden jelentős olajvállalat rendelkezik engedéllyel, a Jeges-tengerre eddig csak a Cairn Energy merészkedett ki fúrásokat végezni. A próbafúrások a szeizmológiai feltárással együtt 300 millió fontba kerülnek. Az indiai olajügyletekből meggazdagodott skót vállalat eladta ottani leányvállalatában a részvénytöbbségét, hogy forrásokat szabadítson fel a grönlandi kaland finanszírozására.
A halászattól erősen függő sziget több mint egy éve széles körű önkormányzati jogokat élvez, amelyek révén egyebek mellett az ásványkincsek, illetve az azokból származó — remélt — jövedelem felett is rendelkezik. Pénzügyileg Grönland most még javarészt az anyaországtól, Dániától függ. Az olajüzlet azonban a jövőben mindezt feleslegessé teheti, és valóra válhat a Dániától való elszakadás álma. A grönlandiak abban is bíznak, hogy az ásványkincseken túl a turizmusból és a zöld energiákhoz kapcsolódó iparágakból is fokozhatják bevételeiket. Kleist szerint nem hagyatkozhatnak többé a dán támogatásra: "a széles körű autonómia azt jelenti, hogy magunknak kell új piacokat találnunk" — hangsúlyozza. (az mti.hu nyomán)
