Életének 87. évében hétfőn elhunyt Szenes Iván író, dalszövegíró, zeneszerző. Minden idők legtermékenyebb magyar szövegírójaként csaknem kétezer dalszöveget írt, az egész ország, különböző korosztályok ismerik és dúdolják a Nemcsak a húszéveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma című örökzöldeket. Ő volt a szövegírója és a zeneszerzője a legnagyobb magyar slágerek egyikének, a Kovács Erzsi által sikerre vitt Hosszú az a napnak. Ő írta a szövegét az Annál az első ügyetlen csóknál, drágám kezdetű slágernek, amellyel első díjat nyertek 1966-ban a Magyar Rádió Tessék választani versenyén, sőt, az előadó, Aradszky László ezzel a számmal lett az első aranylemezes.
Szenes Iván az MTI-nek egy néhány évvel ezelőtti interjúban úgy fogalmazott, hogy csak azt tartotta slágernek, amit az egész ország ismer. ,,Ezt talán százhúszról merném biztosan állítani. Igaz, az sem kevés..." — tette hozzá Szenes Iván. Dalszövegei közül nem volt kedvence: úgy vélte, ha kiemelne egyet, azzal megsértené a többit. ,,Mindegyikkel úgy vagyok, mint a szülő a saját édesgyermekével: a gyengébbek is az enyémek" — vallotta Szenes Iván. Sokoldalúságát, ráhangolódó és rímfaragó képességét bizonyítja, hogy több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában.
Szenes Iván 1924. április 25-én született Budapesten a nótaköltő és librettista Szenes Andor gyermekeként. Édesapja nyomdokán ő is jogot végzett, majd köztisztviselői és újságírói szárnypróbálgatások után végül a szórakoztatóiparban helyezkedett el.
Nyolcvanéves korában elhunyt Claude Chabrol filmrendező, a francia új hullám (Nouvelle vague) alapítója. Az 1930-ban gyógyszerészcsaládban született filmművész először jogi és irodalmi tanulmányokat folytatott Párizsban. Filmkritikusként dolgozott, ekkor kötött barátságot Francois Truffaut-val, Jean-Luc Goddard-ral, Eric Rohmerrel. 1958-ban rendezte meg első nagyjátékfilmjét, A szép Serge-et, amely elindította az új hullámnak nevezett stílusirányzatot Franciaországban. A film amellett, hogy hatalmas közönségsikert aratott, elnyerte a Jean Vigo-díjat is.
Filmművészetének középpontjában a francia vidék és annak cinikus erkölcstelensége áll. Összességében közel hatvan nagyjátékfilmet — általában sajátos hangulatú pszichothrillereket — és tucatnyi televíziós alkotást forgatott, számos filmben szereplőként is feltűnt. Leghíresebb munkái között olyan filmek találhatók, mint az Unokafivérek, az Őzgidák, A hentes, a Piszkoskezű ártatlanok, a Vonzások és választások, a Női ügyek, a Doktor M és A romlás virágai.
