Szerdán hosszú, idegölő vita után a kormánykoalíciónak sikerült megszavaztatnia az új nyugdíjtörvényt. A két ellenzéki párt minden kezdeményezését elutasították, még az a javaslat sem ment át, hogy a nőket két évvel hamarabb, 63 esztendős korukban helyezhessék nyugállományba.
Azt a javaslatot, mely egyik mentőöv lehetett volna a megöregedett és kiszolgáltatott embereknek — miszerint a nyugdíjpont értéke legyen az országos átlagbér 45 százaléka —, úgyszintén lesöpörték az asztalról. A koalíció akarata szerint marad a nyugdíjpont jelenlegi értéke, a 732,8 lej, de a továbbiakban az országos átlagbér feléből és az inflációs rátából számítják ki a pontértéket, mely a jóslatok szerint a jelenlegi 39 százalékról fokozatosan, évről évre csökkenteni fogja a nyugdíjak összegét, s ami igen súlyos: függetleníti az idősek havi járadékának alakulását az ország gazdasági teljesítményétől.
A vezérlő elv — mondják a koalíciós pártok —, hogy mindenki annyi nyugdíjat kapjon, amennyivel hozzájárul az alaphoz. Ez nemcsak vaskalapos álláspont, de emberellenes is, hisz Nyugat-Európa gazdagabb országaiban is, ahol értelemszerűen magasabbak a fizetések és a hozzájárulások is, az államkassza kiegészíti a nyugdíjalap pénzét, hogy az idős generációnak elviselhető életszínvonalat tudjon biztosítani. Harangoznak arról, természetesen, hogy nyugdíjreformra készülnek az unió egyes államaiban, ami így igaz, de abban bizonyosak lehetünk, hogy az 1000—1500 eurós átlagnyugdíjakat nem fogják csökkenteni. Nálunk meg a 150—180 eurós nyugdíjjövedelmek folyamatos csökkentésére és megadóztatásukra készülnek, úgymond azért, mert a nyugdíjpénztárnak 3,6 milliárd eurós hiánya van. Hogy a számadatot Traian Băsescu és csatlósai honnan varázsolták elő, nem tudni, s ráadásul az országos nyugdíjpénztár — mely az ő kezükben van — semmiféle elszámolást nem hajlandó a közvélemény elé tárni. Csak az biztos: az idei költségvetésben a hiány félmillió euró körül mozog. A többi mese, politikai manőverezés.
Az RMDSZ nem lehet büszke arra a pincsikutya szerepre, melyet e törvény megszavazásakor is tanúsított. Ők szokták elmondani, hogy szavazóik hatvan százaléka nyugdíjas, méghozzá kisnyugdíjas, mert e tájakon az országos átlagnál is alacsonyabbak az öregségi járadékok. Tehát a képviselő urak saját közösségük érdeke ellen szavaztak. Vajon miért? Vajon megéri nekik?
