Romániában volt és van korrupció — ez mindenki számára nyilvánvaló, és az is, hogy ez a legmagasabb szintekig terjed. Ám akkor is furcsa, hogy most az EP-választási kampány elején keveredik gyanúba a liberális kormány egyre több minisztere. Akad a vádlottak közt néhány SZDP-s, egy RMDSZ-es, és nem hiányoznak a konzervatívok sem, de furcsa módon még árnyék sem vetül a Băsescu államelnöknek oly kedves demokratákra, illetve liberális-demokratákra. Sorra idézik be a jelenlegi kormány tagjait, és ha hinni lehet az előrejelzéseknek, hamarosan újabb három miniszter járul az ügyészek elé. A vádak többnyire nehezen megfoghatóak, de könnyen hihetőek. Miért ne élhetne vissza egy miniszter hatalmával, vagy ne fogadna el csúszópénzt — szinte senki nem csodálkozik az ilyen gyanún. A korrupcióellenes igazgatóság pedig ködös ügyeket pufogtat, sokszor csak dossziészámok kerülnek nyilvánosságra, a nyomozás érdekeire hivatkozva hallgatásba burkolóznak. Gyanús módon szivárogtatnak ki egy-egy ügyet, a sajtó pedig találgat, faggatja a megvádoltakat, akik természetesen tagadnak, és politikai bosszút emlegetnek. Nehéz eligazodni az egyre jobban terebélyesedő cirkuszban, de a háttérben húzódó politikai érdekeket a vak is látja. Ma már mindenki számára egyértelmű, a főügyészség korrupcióellenes igazgatósága az államelnök kezére játszik, és bármennyire tagadja ezt vezetője, Daniel Morar, a tények rácáfolnak.

Traian Băsescu rendkívüli népszerűsége részben pont a korrupció ellen meghirdetett harcnak köszönhető. Három év alatt azonban konkrét eredmény — magyarán ítélet — nem nagyon született. Magas szintű politikusoknak még bíróság elé sem kellett állniuk. Akadtak a fiatalabbak között, akik belebuktak a vádakba (pl. Nagy Zsolt vagy Codruţ Şereş), s bár már lassan egy éve robbant ki ügyük, mai napig nem derült ki, valós alapokra épült-e. Az elnök most semmit, senkit nem kímélve ismét működésbe léptette az igazságot, vagy éppen hamisságot osztó rendszerét. S nem az a gond, hogy esetleg ártatlan politikusok, kormánytagok, pártok válnak hiteltelenné, hanem hogy lényegét veszíti az egész küzdelem, és a politikai harcok áldozatává válik a velejéig romlott román társadalom megtisztulási folyamata.