A magyarországi Piliscsabán rendezték a Kárpát-medencei biogazdálkodók találkozóját, a biokultúra anyaországi apostola, Sárközy Péter professzor emlékére tartott konferenciát.
Bár mindenki saját költségén utazott, szépszámú hallgatóság jelent meg az előadásokon, vitákon, amelyek során terítékre kerültek a Kárpát-medencei biogazdálkodási formák eredményei, gondjai és jövője.
Dr. Solti Gábor, Piliscsaba polgármestere — egyben a biogazdálkodás Kárpát-medencei egyesületei szövetségbe tömörítésének mentora — a magyarországi biokultúra térhódításáról tartott beszámolót. Bár az unió szintjén Magyarország nem áll rosszul, a multinacionális, hagyományos, intenzív gazdasággal foglalkozó cégek mindent megtesznek e termesztési forma megakadályozására. Sőt, esetenként a biogazdálkodók is visszaélnek a biotermékek mennyiségével, minőségével, s ez az állapot Romániára is érvényes. Bár közös európai normatívákról van szó, Magyarország, de Románia is rátett még egy lapáttal, jócskán elbürokratizálva a biogazdálkodás elismerését, elterjesztését. A biodiverzitás fenntartása nem csak az egy-két állattal, egy-két hektárral gazdálkodó földművelő feladata, hanem a nagyok, az intenzíven gazdálkodók kötelessége is. A székely termékért folytatott harc nem csak politikai divat, hanem egyre inkább a megmaradásért, fennmaradásért folytatott küzdelem láncszeme.
