Sajnálatosnak nevezte, hogy országszinten közel hárommillió hektár mezőgazdasági terület fekszik parlagon, műveletlenül, és ilyen körülmények között az ország kénytelen jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket importálni. Célként határozta meg a feketegazdaság visszaszorítását, a kataszter rendbetételét, az uniós pályázati összegek minél hatékonyabb lehívását. A napokban zajlik a mezőgazdasági igazgatóságok révén a termelési hiteltámogatások kifizetése — közel féléves késéssel —, a kifizetési ügynökségek a termelésben elhasznált és igényelt üzemanyagok támogatását folyósítják. Egyelőre a második negyedévet fizetik ki, a támogatás 1,162 lej literenként, ennyit térítenek meg a gázolaj kifizetett értékéből a gazdáknak. (Incze Péter)

Panaszkodó holland gazdák
A holland gazdálkodók mintegy harmada — legalábbis saját bevallása szerint — pénzügyi gondokkal küzd. A gazdálkodók negyede érzi kifejezetten szegénynek magát, 32 százalék pedig képtelen csupán gazdálkodói jövedelméből megélni. Az NCRV televízió Rondom 10 című műsorában elhangzottak szerint minden ötödik gazda öt éven belül abba akarja hagyni a mezőgazdasági tevékenységet, de kétharmaduk arra panaszkodik, hogy nem tudja kire hagyni vállalkozását. A vizsgálat háromezer gazdálkodó megkérdezésével készült. A holland nemzeti mezőgazdasági szervezet (LTO) adatai szerint az alig több mint 40 000 négyzetkilométer területű, 16 millió lakosú Hollandia a világ harmadik mezőgazdasági termelője, gazdasági teljesítményének mintegy tíz százaléka származik az agrárgazdaságból, exportjának pedig húsz százalékát adja az ágazat.

Csökkenő kukoricatermés az unióban
Idén kisebb kukoricatermésre lehet számítani az Európai Unióban a tavalyinál, mert csökkent a termőterület, és az esős időjárás miatt — elsősorban Németországban — vissza­estek a hozamok. A francia Strategie Grains becslése szerint a huszonhetek idén 56 millió tonna kukoricát takarítanak be a tavalyi 57,3 millióval szemben. Bár a legnagyobb európai termelőnek számító Franciaország idén is megtartja elsőségét, termelése 1,8 millió tonnával kevesebb lesz, várhatóan 13,6 millió tonna. Németországban 19,5 százalékos visszaesés várható (3,64 millióra), miközben az ugyancsak komoly termelőnek számító Spanyol­országban nem lesz gond az ellátással a folyamatos öntözésnek köszönhetően. Közép-Kelet-Európa is jó betakarítási évre számíthat, mivel nőttek a hozamok.

Fáziskésésben levő méhek
A méhek és dongók egyre kevésbé hatékonyak a virágos növények beporzásában. Egy friss tanulmány szerint ebben nem csak a rovarpopulációk csökkenése, hanem sokkal inkább az éghajlatváltozás játszik szerepet. A dongók kirepülése egyre kevésbé esik egybe a növények virágzási idejével — magyarázta a Torontói Egyetemen tizenhét évig folytatott kutatás vezetője, James Thomson a Der Standard osztrák lap internetes kiadása szerint. A kutatók a Sziklás-hegység érintetlen hegyi rétjeit vizsgálták. A növények egy részét kézzel porozták be, hogy össze­hasonlítási alapként felmérjék a maximálisan megtermékenyíthető virágok arányát. Kimutatták, hogy a megtermékenyítési arány különösen tavasszal alacsony, amikor a dongókirálynő még téli szállásán tartózkodik, de már javában virágzanak a növények. A beporzást tehát a globális felmelegedés is akadályozza. A nyár egyre hamarabb váltja a telet, a rovarok azonban a meleg megérkeztével még nem képesek azonnal kirepülni, idő kell nekik, hogy a család kellő méretűre tudjon duzzadni. Több hétig tart, amíg az új generáció elkezdheti a nektár- és virágporgyűjtést. Mindemellett a beporzó rovarok állományai is aggasztó mértékben csökkennek. A jelenség kiváltó okai sokfélék, a rovarirtók használata, az élősködő varroa atka, az egyhangú (monokultúrás) mezőgazdaság mind hozzájárul a szomorú tendenciához.